Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
könyve van meg, ennek Lucullus a címe. Itt ezekkel a szavakkal sorolja magát az akadémikusok közé /II. 3./: Neque inter nos et eos qui se scire arbitrantur, quiquam interest, nisi quod illi non dubitant, quin ea vera sunt, quae defendunt: nos probabilia multa habemus,quae sequi facile, affirmare vix possumus. - Köztünk és azok között, akik úgy vélik, hogy tudnak, nincs más különbség, csak az, hogy nekik nincsenek kétségeik, hogy valósak azok a dolgok, melyeket védelmeznek, számunkra sok valószínű dolog van, melyeket könnyen követhetünk viszont biztosan állítani nem tudjuk őket Az ő soraikba tartozott hitem szerint Pilátus is, Júdea helytartója és az Úr Krisztus bírája. 0 ezt kérdezi Jézus Krisztustól, aki azt mondta, hogy őt azért küldték, hogy az igazságot tanítsa és terjessze az emberek között: ti ecmv aXpBeia? Mi az igazság? (Jn 18:38) Ez a kérdés nem a tanulni vágyó ember sajátja, aki a Megváltó szájából akar tanítást az igazság természetéről, ezt Hugo Grotiusszal együtt sokan vélik. Ugyanis alig mondta el ezeket a szavakat Pilátus, máris kiment a zsidókhoz, és ezt a legkevésbé sem tette volna meg, ha Krisztustól választ várt volna. Ezért nagyon valószínű, hogy ezzel a kis kérdéssel azt akarta jelezni, hogy az igazság megtalálása fölöttébb nehéz, és annyi véleményből egyetlen ember sem tudja megállapítani, melyek valósabbak a többinél. Mi az igazság? Kérem, ki az, aki az igazságot ismeri és átlátta: önbizalom és merészség, mellyel a keresztények véleményük vagy tanításuk igazsága alapján dicsekedtek. De semmi jobban nem állt volna szemben ennek a terjesztésével. Ámde ez a fő, sőt csaknem egyedüli tétele az Akadémikus iskolának. Ez a példa tanúsíthatja, hogy milyen szerencsés módon lehet világi dolgokkal szent dolgokat is megvilágítani. Minuciusunk idejében sem hiányoztak az e vélekedésben lévő filozófosok a Római Birodalomban: sőt ez volt a legbiztosabb út, hogy szembeszálljanak azokkal a vádakkal, amelyeket az akkor már számos keresztény a pogány makacsságú vallás abszurd dolgai ellen hangoztatott. A finomabbak ugyanis azzal válaszoltak, hogy mindezeket nem valósnak tartják, mert azt senki sem érheti el. Ezért van az, hogy Tertullianus a maga korában könyveket írt az Akadémikusok ellen. Penitus Itt azt jelenti, hogy mélyen, alaposan, minden oldalról ki akarom fejteni neked a tervedet, ahogy a penitus intelligam-ot használja Cicero Quintus testvéréhez 1. könyv 15. a melly a minden rézről való visgalodast el unván. Opinioni succumbere temere - meg visgalas es ok nélkül valamely velekedesre reá állani. Figyelemre méltó ebben a metaforában az érzelmi nyomaték és a jelentés. Ugyanis 58
