Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
modum temperat - közeledik és távolodik a Nap a nyári és a téli időszakban (ford. Havas László). Az autumnitas magára az őszidőre még Catónál is megvan: A mezőgazdaságról 155. c. Prima autumnitate cum pluvia est - kora ősszel, amikor van esővíz. Tehát Minucius arra utal, hogy arra az időre esett az Ostia városába tett kirándulás, mikor már ősz volt s a nyári meleget az elvegyülő hideg nagymértében csökkentette. Diluculo ad mare inambulando litore prgeremus. (Kora reggel a part mentén a tenger felé sétáltunk) A diluculum a luco, luceo-ból van, ahonnan kicsinyítve luculo és diluculo lassanként szétszórom és növelem a fényt. Annak az időnek a fényét jelenti, amely a hajnal és a nap felkelte között van. Cicero Atticushoz 16,13: Cum ante lucem surrexissem venissemque diluculo ad pontem, qui est Minturnis - mert amikor napfelkelte előtt felkeltem... és pirkadatkor elértem ahhoz a hídhoz, amely Minturnae-ben van. inambulando litore. Az inambulando litore első látásra nekem bárdolatlan s szokatlan kifejezésnek látszott, és úgy hittem volna, jobban hangzana, ahogyan Cellarius is kiadta: in ambulando litori. De később észrevettem, hogy jóval jobb az előbbi, ugyanis sem az ambulo de összetételei sem dativusszal szerkesztődnek, hanem accusativusszal. Cicero: A legfőbb jóról és rosszról /2. könyv/ 34. c. Cum Xerxes tantis classibus tantisque equestribus et pedestribus copiis Hellesponto iuncto Athoque perfosso maria ambulavisset terram navigavisset. - Valamint ha Xerxes, midőn oly nagy hajóhaddal s oly roppant lovas és gyalogos sereggel, a Hellespontus áthidalása, az Athos-hegyfok átfúrása után, a tengeren átsétálva, a szárazon keresztülhajózva... (ford. Némethy Géza) Az ilyesfajta igék ablativusszal, sőt participiumként is szoktak állni és ezért a törvénykezés peres formáiban is élhettek. Egyébként a parton való sétát maguk a rómaiak gyönyörködtetőnek tartották. Cicero A híres szónokokról 53, c. Adolescens delicatus in litore ambulans molli vestigio - a kényes uracs, aki a tengerparton lágy léptekkel sétálva... (Posch Árpád fordítása nyomán) A vestigium általában a láb nyomának jelét jelenti, amely a porban vagy valamely helyen látható. Görögül íkvos. Innen van az e vestigio sequi: nyomon követni, de itt a láb egy részét jelenti, melyet talpnak nevezünk, s ebben a jelentésben használta Cicero az Akadémiai kérdésekben, 4.3. Adversis vestigiis contra nostra vestigia stant antipodes - Talpunkkal szemben állnak talpukkal az ellenlábasok. Serapis Ez az egyiptomiak egyik istenének a neve. Tacitus Korunk története 4. könyv 81. fejezet. Monitis Serapidis dei, quem dedita superstitionibus gens (Aegyptia videlicet) ante 41
