Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Et coram dominis consumitur: inde ubi paulum Nescioquid superest et pallet faenoris auctor,

Qui vertere solum Baias et ad ostia currunt.

Műsora többnyire ez: Rómában szórja a kölcsönpénzt, uzsorása előtt, s ha marad valamennyi belőle, annyi, amennyi elég sápasztani kölcsönadóját, tájat változtat, s Baiaeba fut osztriga-falni.

(ford. Horváth István Károly)

A rómaiakat Ostiába egyébként azok a fürdők is csábították, melyeket ott nagy számban építettek ki és élvezetesen díszítettek.

Hogy ott ezek léteztek, arra Ágoston a tanú, Vallomások IX. 12. fejezet, 4. § /modem kiadásokban IX. 32./ Amikor ugyanis édesanyjának, Mónikának holttestét a Tiberis melletti Ostiánál eltemette, fájdalma enyhítésére azt látta jónak, hogy elmenjen a fürdőbe, hallotta ugyanis, hogy a görögök a fürdőt balineion-nak hívják, állítólag azért, mert elűzi a gondot a lélekből. De ugyanott azt is bevallja, hogy csak olyan volt, amilyen a fürdő előtt. Mert nem ömlött ki szívéből a gyász keserűsége, azon kívül, hogy ezután egy kicsit jobban tudott aludni, s ébren nem kis részben úgy találta, hogy enyhült fájdalma. (Balogh József fordításának felhasználásával). Innen nyilvánvaló a fürdésnek az oka is, és hogy miért alkalmazták azt a rómaiak.

De balneis Romanorum (A római fürdők) El volt ez különítve a thermáktól, mert balneák otthon is voltak és mesterségesen gyűjtötték a vizet s vegyítették, míg a thermák akár saját természetüktől voltak melegek akár kemencével hevítve állították be őket, hogy aztán izzadjanak s fürödjenek bennük. Mindkét fajta megvolt Rómában is, Ostiában is. Sok régi szerző munkálkodott ilyesfajta fürdések hasznának leírásában, illetve a telepített fürdők és thermák dolgában. A vér felhevítésének élvezete illetve az izzasztás elősegítése s a tisztaság kedvéért keresték föl sokan mindezeket a rómaiak közül. Végső szempontból nagyon szükségszernek voltak a fürdők, mivel régen a városokon belül nem volt szokás saruk viselése és ezért mezítelen lábbal járván porból és sárból jókora mocskot gyűjtöttek össze, és ezért így tömegesen a fürdőbe jártak naponta. A törülköző használata még a rómaiak között is eléggé ritka volt, így a testi izzadtságot és mocskot szükségszerűen gyakrabban kellett lemosni; a törülközőket végrendeletben is hagyták egymásra és birtoktárgynak számított.

39