Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Legvégül említésre méltó az, hogy Minucius tehetségének ezt a remek szülöttét elidegenítették tőle a reneszánsz irodalom kezdetén és Amobiusnak tulajdonítoták, az ő neve alatt mintegy az ő Pogányok ellen című műve 8. könyvének tartották és így olvasták. A név hasonlósága tévesztette meg a járatlan másolókat, mert az octavus és az Octavius között csekély a különbség. Ámde ezt könnyen el lehetett volna kerülni, mert Jeromos a már felhozott levelében elmondta, hogy Arnobius csupán 7 könyvet írt a pogányok ellen és nem többet. Ezen felül meggondolhatták volna, hogy Amobiushoz, aki folyamatos egybefüggő beszédet használ, a párbeszédet nem kell hozzákapcsolni. Láthatólag kétszeres jogtalanság történt Minuciusszal, mert Jeromos tanúbizonysága szerint neki tulajdonítottak - jóllehet hamisan - egy bizonyos Matematikusok ellen című könyvet, hogy átvétellel és hamis szülöttel terheljék. Valójában a szerzőnek ezt a könyvet elsőként Franciscus Balduinus jogtudós adta vissza Heidelbergben, 1560-ban. M. Minucius Felix Ezeknél a szavaknál a római nevekről kell mondani valamit. A tulajdonnevek mind a hébereknél, mind a görögöknél és a többi népnél egyesek voltak. így a héberek megelégedtek egyetlen névvel, Ábrahám, Izsák, Jákob, mint ahogy a görögök is, Szókratész, Platón, Alkibiádész. Mert ahol a görögöknél több név van, azok gyakran nem az élőkéi, hanem a halottaknak adottak megkülönböztetésül, mint Ptolemaiosz Philadelphosz és Phűszkón5 Úgy tűnik, egyedül a rómaiak és akik tőlük származnak, kaptak több nevet. Néhányan kételkednek, hogy vajon ezeket a nemzetség származásától fogva birtokolták-e. Mert Róma város első alapítóinak, Remusnak meg Romulusnak, csak egy nevük volt. De hogy nekik ne legyen több nevük, abban az volt az akadály, hogy kétes és bizonytalan atyától származtak. Mert ebben az időben is mások ugyanebben a népben több nevet használtak, amint Romulus anyja Rhea Silvia volt, nagyapja Numitor Silvius, annak fivére Amulius Silvius. Kissé későbbi vezérek ugyanígy: Mettius Fuffetius, Titus Tatius, Numa Pompilius és az ő apja Pompo Pompilius. Innen az első rómaiaknak ezen időkben két-két nevük volt, azután három, az elkövetkező időkben még negyediket is hozzátettek. Ezeket a grammatikusok előnévnek, névnek, kapcsolt névnek és járulékos névnek nevezik. Ezekről külön-külön, név szerint. A nomen a nemzetség számára szolgál, vagy a nemzetséget jelöli és kijár mindenkinek, aki ugyanabba a nemzetségbe való. így pl. nomen a Iulius, mert ez mutatja, hogy valaki melyik 5 "potrohos" 28
