Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Lucanus a 6. könyv 136. sorában: Quassatae nutant turres - döngetve inognak a tornyok. Itt pedig Octavius Caecilius felfogására használja ezt a szót, és ezzel magával jelezi, hogy ez annyira gyönge, hogy rövid időn belül magától összeomlik.

Utrum tua eruditio turbata sit (vajon... számításból zavaros-e /előadásod/) A beszéd itt hirtelen függőből egyenesre változik. Szokott dolog ez az egyházi íróknál is, Apcsel 1:4 és közvetlenül s együtt lakomázva ezekkel az apostolokkal, meghagyta nekik, hogy Jeruzsálemből ne távozzanak, aXXa TTepipeveiv tt\v eTraYYeXiav tou uarpos pu pKoucrctTe pou) - hanem maradjanak az Atya üzenetéig, melyet tőlem meghallottatok.

Nam interim deos credere interim se deliberare variavit - Mert beszedeben ollyan alhatatlan volt egyszer azt mondotta hogy ő hiszi az Isteneknek léteiét másszor pedég azt mondotta ő kételkedik arról es fel függeszti arról való értelmét. Caecilius efféle bizonytalansága az V. és azt követő fejezetekből látható. Ott azt mondja, hogy a filozófia dönt a dolgok legfontosabb szintjéről és magasztosságáról, ti. az istenekéről, ez azt bizonyítja, hogy az istenek kifürkészésétől az emberi középszerűség nagyon távol van, lásd 7. lap. A fejezet végén azonban addig jut el, hogy felszólítson arra, hogy az isteneket félje és tisztelje, az, akit szülei ebbe már előbb beavattak. Ezt az ő bizonytalanságát annál a fejezetnél mi is felismertük és megjegyeztük.

Ut propositionis incerto certior responsionis nostrae intentio fundaretur... - Hogy bizonytalan leven az magatul feltett propositionak igasságáról, engemet a felelet közben annal jobban reá hajtson arra hogy a kettő közzül valamellyiket tartsam igaznak. Ti. Caecilius beszédében ezt a két javaslatot képviselte erőteljesen: vagy kételkedni kell az istenek létében, vagy erről nem kell kételkedni. Ebből a kettős javaslatból úgy vélte, hogy valamelyiket ki fogja választani Octavius. így ezzel ő maga gondoskodott arról, hogy Octavius feleletének iránya biztosan meg legyen alapozva, hogy megmaradjon e két probléma körében. Ezt eléggé jó mesterségbeli tudással tette, ugyanis, ha ez sikerült volna, az elég lett volna neki a győzelemhez. De Octavius helyesen látta, hogy amellett, hogy az istenekben higgyünk, és amellett, hogy szabadon döntsünk, van még egy harmadik: az egyedüli csakis igaz Istenről. Tehát merészen cselekedtek, akik incertior-1 adtak ki, eltörölve és kiiktatva a certior-1.

172