Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

XV. fejezet Decedis officio iudicis religiosi - Nem teszel eleget az igaz, egyenes biro kötelessegenek. Caecilius abban marasztalja el Minuciust, hogy még meg sem hallgatta a másik felet Caecilius előadásával szemben és vitát indítványoz. Ezt jelzi a következő szavakkal: Nam per iniurium est vires te actionis meae intergressu. Mert nagy igassagtalansag hogy te az en feltett actiomat vagy discursusomat közben vetett beszededdel megerötlenitsed. Hiszen ha Octavius a ki az en vetélkedő tarsam azt meg czafolhattya tehat úgy az ő vallása éppen es minden serelem nélkül megmarad. Az integrum itt azt jelenti illaesum (sértetlen), non violatum (nem bántott) et cui nihil ablatum est (csorbítatlan). Ebben az értelemben mondta Lucretius A természet 4. könyve 2. sorában, hogy fontes integros (érintetlen forrásokat), mivel éritetlennek voltak, ahonnan még senki sem ivott. Az illibatus szónál ugyanazokat lehet alkalmazni, melyeket a XII. fejezetben a Delibatos altaribus potus abhorretis esetében. (... irtóztok... az áldozati... italoktól, melyeknek egy részét az oltárainkon ... ajánlottuk fel.) Lásd a helyet. Id quod criminaris inquam in commune nisi fallor compendium - valamit tsak bűnül tulajdonítasz ami pogány vallásunknak mindazt úgy tartom hogy rövid summában szedvén elő hozzam a vegre hogy különös vizsgálódást tévén előre a mi értelmünk felöl nem a dagalyos s fen hejjázó sok beszedekből: hanem az okoknak valóságos erejekböl tegyünk igaz itelletet rolla. Scrupulosum examen (lelkiismeretes vizsgálódással) Nagy érzelmi nyomatéka van. Ugyanis a melléknév a scrupus-ból jön, amely éles és hegyes követ jelent, mely alkalmas arra, hogy a rajta járók lábát megsértse. Ugyanis ezt a szót így magyarázta Festus, A szavak jelentései c. könyvében. Scrupi dicuntur aspera saxa et difficilia attractatu. - A scrupusok hegyes sziklák, melyeket nehéz megragadni. Bár a kicsinyítő alak, a scrupulus kisebb hegyes kövecskéket jelent és a belőle átvitt melléknév a vizsgálatra használatos, láthatólag annak a vizsgálatnak a sajátosságát fejezi ki, amikor apránként, mintegy az egyes kövecskék szerint haladva mérlegeli valaki a tanítás cikkelyeit, és ekkor az érvek erejét beengedi a leikébe és megengedi, hogy értelmüket ott hagyják. Tehát vizsga, amely az egyes részeket jó lelkiismerettel vállalja fel. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom