Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
olvasni: Quo oraculo idem ipse persensit idcirco universis sese praepositum non quod omnia comperisset sed quod nihil se scire didicisset. - Ebből a jóslatból ő maga megértette, hogy nem azért áll mindenki elé téve,mert mindent megértett, hanem azért, mert megtanulta, hogy semmit sem tud. És hogy ez volt Minucius elgondolása, azt onnan is megérthetjük, hogy Szókratészről ugyanezt az elképzelést és gondolatot Justinus Martyr is figyelembe vette, akit Minucius olvashatott. O ugyanis a Buzdítás a görögökhöz c. munkájában (36. fejezet), azt mondta, hogy Szókratész azért nevezte magát bölcsnek, mert míg a többiek azokat dolgokról, amelyeket nem tudnak, azt tettetik, hogy tudják, ő pedig habozás nélkül bevallja, hogy semmit sem tud. így mondta ugyanis: Hoc uno sapientissimus visus sum quia quae nescio ea neque me scire existimo,- Ezzel az eggyel látszottam legbölcsebbnek, mert azokról, amelyeket nem tudok, nem is vélem magamról, hogy tudom. Tehát Minucius szavainak az értelme: Amely Apollo feleletéből azt vette ő eszre hogy nem azért mondatott ő leg böltsebnek mintha ő mindeneket ki tanult volna e világban, hanem inkább hogy ezt ö ki tanulhatta hogy bizonyossan semmit sem tud. Ezzel észrevehetően az athéni Akadémia tételeihez jut el, melyeket dicsérettel kell említenünk; melyek hol tágabban, hol szorosabban abban álltak, hogy ebben a világban semmit sem ismerhetünk meg biztonsággal. Már Szókratész és Platón amikor minden más valaki véleményét cáfolta, a magáét viszont elrejtette, példával jártak elől e tanításhoz. Hoc fonte defluxit Arcesilae et multo post Carneadis et Academicorum plurimorum in summis quaestionibus tuta dubitatio - Hlyen értelemből származót az hogyArcesilas Carneades es mas Academiaban tanító philosophusok kételkedtek sok nagy fontos kérdések felől. Arkeszilasz vagy Arkeszilaosz az aioliszi Püthanaiból származott. 0 először otthon tanulta meg a választékosabb tudományokat s a matematika mesterséget Minerva segítségével. Amikor Athénbe került, először a peripatetikus Theophrasztosz tanítására hallgatott, azután Krantórhoz került át. Benne egyébként, a filozófia ismerete mellett, a választékos irodalmi műveltség bősége is megvolt. aneőexeTO paXXov öpripov ou Kai ei? xmvov ícov TravTCO? re avayivwaKev. Amplectebatur Homerum maxime ex omnibus, cuius adeo studiosus erat ut semper ante somnum eius aliquid legeret. - Mindenki közül Homérosszal foglalkozott leginkább, ezt annyira szerette, hogy alvás előtt mindig olvasott tőle valamit. S reggel is, amikor fölkelt, azt mondván: em Tov epcop.evoi' crmevai - hogy kedvenc kedvtelése felé fordul, arra utalt, hogy olvasni szándékozik. Innen aztán Kratész után az Akadémia vezető helyére került. Mivel hatalmas ereje volt a meggyőzésben, sok tanítványt gyűjtött magának. Ebben a tanítói voltában a 159
