Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
készítették őket, melyek könnyen tüzet fogtak és azt táplálták. Ezekről Vergilius is megemlékezik (Aeneis, VI, 180 skk.) Procumbunt piceae, sonat icta securibus ilex Fraxineaeque trabes cuneis et fissile robur Scinditur advolvunt ingentes montibus ornos. döntik a fenyveket és vágják fejszével a tölgyet, ék hasogatja a kőrisfát meg csert (ami könnyen szétreped), ős vadkőris hull ezalatt le a hegyről. (ford. Lakatos István) Ezek a fadarabok a korai időben csak faragatlanok és csiszolatlanok voltak, azután azonban csiszolni és gyalulni kezdték őket, míg a XII táblás törvények meg nem tiltották: hoc plus ne fascito, rogum acia ne polito,- ennél többet ne csináljatok, a máglyát gyaluval ne simítsátok! Ugyanis idétlenség vagy inkább ostobaság volt ennyi gondot, munkát és költséget fordítani azokra a fákra, amelyeket nemsokára elégettek. De rosszul tartották meg mégis ezt a törvényt a rómaiak, mert nem csupán gyalult és csiszolt máglyák voltak ezután is, hanem még festettek is, ahogy Plinius Természettörténetéből kiviláglik (35, 7) quoniam et pericula expingimus, nequis miretur et rogos pingi. - mivel a veszélyeket is kifestjük, ne csodálja senki, hogy a máglyákat is festik. Ennek a máglyának az alakja pedig négyszögletes volt, csaknem minden részről hasonló oldalakkal és kerevet alakúra volt felépítve. Belül négy emelete volt, ezekből az alsóba szalmát raktak, hogy meggyújtva könnyen tüzet fogjanak, a következőn virágok, a harmadikon tömjén és más illatszerek, a negyediken drága ruhák voltak aranyból ezüstből gyöngyből és bíborból. Lépésben járultak ezen negyedik emelet csúcsához és ott a hullát elhelyezték. Akik a halotthoz vérségben legközelebb álltak, meggyújtották a szalmát és az első emeletet, ezt pedig elfordult arccal és fejjel tették, hogy megmutassák, hogy ez a szükségszerűségből fakadó kötelesség nem akaratuk szerint van. Amikor égett a máglya, akkorpyra-mk kezdték nevezni: atra Tou TTupo? - a tűzről. Ezen túl mindenfelől ciprusfával volt körülvéve, hogy a hulla bűzét édes illatával elnyomja. Akik pedig eljöttek a temetésre, szokás szerint háromszor mentek körbe az égő máglya (pyra) körül, és a már égő máglyára vetették ajándékaikat: ezek a megholt ruhái és fegyverei voltak, melyeket éltében használt, sőt fűszerek és illatszerek is. És mivel a régieknek az volt a babonás hite, hogy úgy gondolták, a halottak lelkét a vér 136
