Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Pasink titokban kedveli.

Innen van az, hogy Hésziodosz Az istenek születésében (224. sor) az éjszaka lányának tette meg a szerelmet (ct>iXoTT)Ta).

Nexus infandae cupiditatis involvunt incertum sortis (a bűnös vágy kapcsolódását úgy gyakorolják, ahogy a véletlen valakit elébük vetett.) Ezek szavak bűnös, válogatás nélküli lefekvéseket jelentenek, anyával, nővérekkel.

Ezeket a rágalmakat is az eretnek gnosztikusok laza erkölcseiből szerezhették könnyen - mint ahogyan ezt világosan tanúsítja róluk Clemens Alexandrinus: Sztrómata III. könyvében: qaod soliti sint post caenam lumine amoto aversa lucerna coire quomodo velint et cum quibus velint. - Mert az a szokásuk, hogy a lakoma után, miután eltávolították a fényt, elfordították a mécsest, közösülnek, ahogy csak akarnak és akikkel akarnak. És ez sem mond ellent semmiben alapelveiknek, amelyekből elég, ha csupán az elme emelkedik fel megfigyelések útján az isteni megfigyelendő dolgokhoz, és bármit is tegyen a földön a test a vele született hajlandóság és hajlam szerint. Mégis úgy hinném, hogy erre a rágalomra azok a cselekvések is alkalmat adtak, melyeket a Szent Lakoma használata környékén tartottak meg az első keresztények. Szokásban volt náluk, hogy szeretetvendégségeket tartsanak a szent gyülekezet helyén, ezt agapénak hívták, részben a gazdagabbak adományaiból, részben pedig közadakozásból, hogy könnyítsenek a nyomorgók szükségén, és hogy élesszék a kölcsönös szeretetet. Ez eleinte az Eucharistia vétele előtt, később azonban utána történt. Testvér, anya és nővér nevével fordultak kölcsönösen egymáshoz, és a szeretet kimutatására kölcsönösen békecsókot adott mindkét nem egymásnak az Eucharisztia megünneplésében. Ezek a nevek és ezek a cselekvések a pogányok között a bűnös vágyak bizonyítékára mutatnak, így könnyen bekövetkezett, hogy bármely vérfertőző ágyasságokat hazudozzanak a keresztényekről.

127