Kiséry Zsuzsanna - Szabadi István: A beregi református egyházmegye jegyzőkönyvei 1593-1753 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 12. (Debrecen, 2002)
Akik vetnek, két mérőt (fizetnek). Aki csépléssel keresett, és csak egy vetése van búzából, fizetésül egy köblöt adjon. Aki csépléssel sem tudott keresni, az negyedként 16 dinárt (fizessen). Aki nem fizette be a termésből a köbölt, az 10 garas dinárt fizet. A zab ára 6 dinár. Nyolc kéve zabból egyet adjanak. Mindenki adjon egy szekér fát. És a többi. 1594 március 22. Nagy Katalin elválasztását kéri férjétől, Kovách Andrástól annak veleszületett nemzőképtelensége miatt, amit a szamosszegiek tanúskodása és saját esküje bizonyított. Ugyanabban az évben, ugyanazon a napon. A tisztelendő Bányai Péter úrnak számot kell adnia a tisztátalan munkácsi örömlánnyal való egybekeléséről, aki, miután elvált férjétől, nem kapta meg az egyháztól az engedélyt a férjhez menéshez. Más megjegyzésre méltó dolog. A jeles férfiúnak, Egri Miklósnak is számot kell adnia felesége, N. N. családjából való korábbi kiűzéséről, erről az ügyről a váradi zsinat tárgyalt és a feleséget visszarendelték férjéhez. Azt mondják, a férj anyósa közbenjárásával űzte el, és a ruháztatására szánt háromszáz forintot is megtagadta tőle. Zsinati tárgysorozat az 1594. év június 19-én Először ünnepélyes módon a fennálló királyság állapotáért kell hálát adni Istennek és segítségét kérni, hogy a győzelmet az ellenségnek.....ne engedje meg. Ezt a hálaadást elvégezvén kell majd az ügyekben a határozatot kivirrasztani. Távollévők: a borsovai, a szőlősi kétszeresen, a kölesei, az újhelyi (lelkészek). Péter a házasságról, és a többi. Azokról, akik megbontják a házasságot, vagy az egyház ítélete nélkül elhagyják feleségüket és utána mással kötnek házasságot, amit meg kell tagadni. A Hagymási ügy. Első Komlósi Albert nemes panasza Kállai György tiszteletes ellen : „megvizsgáltatik, hogy gyalázkodva viselkedett, így szólván: Hog’ eg’ taligán ki tolhatnak nemessegevel egyetemben a falubúi. Másodszor hogy disznó pásztornák mondotta. Harmadszor hog’ azt mondotta, hog’ ki atkozza. Menihart Uram ezeket tagadia. Az tanúval semmit reá nem bizonethat. Calumnian maradna, de mivel hog’ Menihart Uram reá nem bizonethattia, hog’ Lelkevel szidta volna Komlosi Uram compensatio Legén mind két felől. Ha chak eg’ disznó pásztor meg...” 39
