Lengyel Katalin (szerk.): „Alamisna képpen conferáltam” A szatmárnémeti református gimnázium alapítványai 1667-1918 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 11. (Debrecen, 2002)

Adalékok az iskola történetéhez

A városi tanács a jegyzőkönyv szerint 1607 szeptemberében a tanulók segítéséről a következőképpen intézkedik: „A scholabeli deákoknak, az város az régi szokás szerint főzet, nem coacte, hanem kiki jóakaratjából, a miként Isten sáfárrá tette, ha ezen megelégednek, ez mellé segítségekre adnak 20 köböl búzát. Ez mellé vegyék az város jóakaratját.”4

Az igazi fejlődés az iskola történetében 1608-tól következik be, amikor Milotai Nyilas István5 szatmári református lelkész tanácsára 500 forintért a város megvásárolja a mai telket az iskola számára, és elhatározza, hogy az iskolát magasabb szintű, középfokú iskolává alakítja át. A városi tanács határozata az 1610. január 1-jén keltezett jegyzőkönyv szerint a következő: „minthogy az úr Isten városunkban az ő plántás kertét, scholánkat oly helyen mutatta, melyben a tanuló ifjaknak tágas helyök lehet, annak okáért a jelenvaló és jövendőknek állapotokhoz képest a becsületes tanács úgy rendelte, hogy amikor alkalmatosság adatik, wittembergus scholamestert tartson, amikor pedig abban fogyatkozás lenne, honhazánkban tanult deákot.”6, ugyancsak ekkor rendelkezik a tanács a tanárok fizetésének rendezéséről és annak biztosításáról, melyet szintén Milotai Nyilas István eszközöl ki. Az iskola kollégiumi rangra való emelése neki köszönhető. Példaképe a debreceni iskola, amelynek 1599-ben seniora, 1603-ban tanára volt.

Másik fontos feljegyzés, melyre a főgimnázium történetét 1896- ban megíró Bakcsy Gergely7 hivatkozik, a szatmári ev. ref. egyház levéltárában található adat: „Schola Szatmarina ab immemoriali tempore suos habuit rectores et studiosos togatos plus minus 10. Anno 1610. Schola haec in gymnasii formam

4 Uo. 6.

5 Milotai Nyilas István született Milotán, Szatmár megyében, nemes családból. 1607- ben szatmári pappá, 1611-ben esperessé, 1614-ben a nagykárolyi gyűlésen püspökké választották. 1618-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari papjává, később püspökké lett Erdélyben. Meghalt 62 éves korában Gyulafehérvárott. Bakcsy Gergely: Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium története. Szatmár, 1896. 10.

6 Bakcsy Gergely: Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium története. Szatmár, 1896. 8.

7 Bakcsy Gergely okleveles tanár, szül. 1859. május 9-én Kézdialbis községben, Háromszék vármegyében. A kolozsvári m. kir. tudomány egyetemen szerez oklevelet, 1890. június 25-től tanára, 1908/1909. tanévtől igazgatója a főgimnáziumnak. Meghalt Szatmárnémetiben, 1945-ben. A Szatmárnémeti ev. ref. gimn. 1908/1909. évi értesítője.

8