Lengyel Katalin (szerk.): „Alamisna képpen conferáltam” A szatmárnémeti református gimnázium alapítványai 1667-1918 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 11. (Debrecen, 2002)
Függelék
Az 1909. évi november 11-én tartott egyházkerületi közgyűlés 643. sz. határozatával elfogadott Szabályrendelet az alapítványok kezeléséről és felügyeletéről a tiszántúli református egyházkerületben. 1. §. Alapítványnak kell e szabályrendelet értelmében tekinteni minden olyan vagyont, amelyet valamely egyházi vagy iskolai, vagy ezekkel kapcsolatos célra oly módon rendeltek, hogy maga a vagyon állandóan csonkítatlanul fennmaradván, használata vagy hozadéka a kitűzött célt állandóan szolgálja. 2. §. Alapítvány kezelését rá lehet bízni az egyházi törvények által önálló jogi személyekül elismert bármely egyházi vagy iskolai szervezetre (egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerület, népoktatási, valamint keresztyén felebaráti nevelő intézetek, közép- és főiskolák), valamint az alapító által ezeknek felügyelete alá helyezett más személyre. Ha az alapító pontosan nem jelöli ki, hogy az alapítványt kezelő személy az egyházi törvények által elismert jogi személyek közül melyiknek felügyelete alá legyen helyezve, úgy a felügyeletre hívatottnak az illetékes egyházközséget kell tekinteni. Az alapítványt azonban a kezelő személlyel szemben is önálló jogi személynek kell tekinteni, amelynek vagyona csonkítatlan fenntartásáért a kezelő személy felelős. 3. §. Az alapítvány akkor lép hatályba, amikor az alapítványi vagyont valamely alapítványi vagyon kezelésére jogosult személy jogerősen kezelésre elfogadta. A kezelésre elfogadást, vagy annak megtagadását elsőfokú határozattal véglegesen csak az egyházkerületi közgyűlés mondhatja ki. Minden olyan esetben, amikor az elsőfokú nyilatkozattételre nem az egyházkerületi közgyűlés van hivatva, a kezelésre, 261
