Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum diáksága 1682-1851 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 8. (Debrecen, 2000)

A LÍCEUM KIALAKULÁSA ÉS A FORRÁSOK - Források

kutatók figyelmét. Ezért célunknak megfelelően szögletes zárójelben közöljük a fentebbi iskolákra vonatkozó utalásokat. A debreceni kollégiummal történő össze­vetés illetve egyezés esetében a Bakóczi János által összeállított munkát D-vel jelezzük, majd a megfelelő név debreceni sorszáma/év szerepel jelzetünkben. A nyomtatott diákjegyzékek esetében a nagyenyediekre az E + lapszám + év, Sá­rospataknál és Marosvásárhelynél az Sp. illetve Mv. jel + sorszám + év, Nagybá­nya, Szatmárnémeti és Kolozsvár esetében az NB., Sz. illetve K. jel + sorszám utal az azonosság vagy hasonlóság tényére. Néha egyazon szigeti tételnél két vagy több iskola jele is szerepel. Ezek a diákvándorlás gyakoriságát érzékeltetik. A tógátusok jegyzékével kapcsolatban még két adatrészletre szeretnénk utalni. A tógátusok származási helyének meghatározásánál 1760-tól kezdődően nagy se­gítségére lehet az érdeklődőnek a kötetünk második felében közölt kisiskolás és gimnazista tanulók jegyzéke (az album) és az ezt kiegészítő magántanulók beosz­tásának jegyzéke (a conscriptio). Tógátusainkjegyzékében az ezekkel történő azo­nosságot kerek zárójelben közöljük, ahol az arab szám a megtalálható név sorszá­ma, míg az „al” illetve „con” rövidítés az albumra illetve a conscriptiora utal. II. Fentebb már utaltunk rá, hogy iskolánk esetében az 1848-as forradalom és sza­badságharcot megelőző időszakból egy másik, közel száz évet felölelő beiratkozá­si jegyzék is fennmaradt. Ezt a seniorok vezették és a beírt személyek több mint 95%-a kisdiák korában került ajegyzékbe. A tanuló nevén, életkorán és a beirakozás időpontjának megjelölésén kívül ezek a jegyzékek az osztályt is megnevezik, amely­ben a diákok a szigeti iskola keretében elkezdték tanulmányaikat. Az esetek több­ségében jelzik még a tanulók születési helyét (vagy a szülők lakhelyét), amelyek alapján pontos képet nyerhetünk a szigeti iskola hatósugaráról, amely a kisisko­lások esetében is Máramaroson kívül Ugocsa, Szatmár és Bereg megyékre, de az ennél távolibb Közép-Szolnok, Kraszna és Szabolcs területére is kiterjedt. A szóbanforgó jegyzék tulajdonképpen két kötetet ölel fel. Az első egy 21X33 centiméter nagyságú, egykoron bekötött, de most fedél nélküli anyakönyv. Leltári száma 14. Főcíme: „ALBUM NOBILIS GYMNASII HELVETICAE CON­FESSIONI ADDICTORUM MÁRAMAROSS SZIGETHIENSIS” (innen kapta az album nevet), míg a belső lapon „Libellus I.H.C. addictorum pro inscriptione recenter advenieintium” olvasható. 1768-ban kezdték vezetni, de visszamenőleg 1751-től is tartalmaz adatokat. Első eredeti bejegyzés a 183. tételnél található, és a legutolsó diákot 1824-ben írták be. A kötetben 40 lapnyi névsor után 34 lap üre­sen maradt. Ezeket zárja az album utolsó három oldalán ejtett beírás, melyen az 1807 és 1814 között az iskolát patronáló közösségek és főnemesek megszólítási formulái olvashatók. Az albumban szereplő adatok közlése során a tanuló neve után ennek életkora, a beiratkozás napja, hónapja és éve, ezt követően a diák születési helye és legvégül 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom