Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum diáksága 1682-1851 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 8. (Debrecen, 2000)

A LÍCEUM KIALAKULÁSA ÉS A FORRÁSOK - A líceum kialakulása és fejlődése

tett bizalom váltotta föl. Büszkeséggel vették számba azt a korszakot, amikor a már megjelenített Hari Péter mellett olyan kiváló oktatói voltak a szigeti tanintézetnek, mint Nánási Mihály, aki már 1797-ben Emanuel Kant alapján oktatta a filozófiát, vagy az a Szilágyi János, aki szigeti seniorsága után az iskola költségén a pesti, majd a bécsi egyetemeken szerzett diplomát, és aki Kant és Krug tanai alapján megírta és Szigeten kinyomtatta az első magyar természetjogi szakkönyvet (Jus Nature). Ezen nemzedék kiválóságait követően Pataki János úgy vonult be az emlékezetbe, mint aki a sárospataki Kövivel párhuzamosan a jogtudományok előadásánál a latint elsőként cserélte fel a magyar nyelvvel. Az 1845 óta Szigeten oktató, majd a forradalom leverését követő időszaktól 40 éven át az igazgatói tisztet betöltő Szilágyi István (Arany János költészetének elindítója és későbbi Izaparti barátja) ezen elődök példáján szervezte és vette a gondjaira bízott intézet fejlődését, és teremtette meg azt a tudományos kutatóbázist, amely könyvtára, okmánytára régiség- és természetrajzi gyűjteményén keresztül országszerte hivatkozási ponttá emelték Máramarosszigetet.

★ ★ ★

12