Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

I. rész Hittani szempontból

Úgyde az újabb időkben a különbféle felekezetek tagjai a legszebb polgári egyetértésben éltek vala, s mind az 1791-ki mind az azóltai országgyü léseken, maguk a rómaikatholika vallású követek voltak a protestáns felekezet polgári jogainak védői, bajnokai, s kivivői. Ehezképest az eszélyesség és complacentia mintegy kötelességül tette, hogy egyházunk hittanilói ne terjeszkedjenek egyebre, mint csupán saját hitcikkjeinkre. És e tekintetben a Heidelbergi Káté igen jó szolgálatot tőn, mint a melly önállólag csak ezekkel foglalkozik. Tudtommal első Káté-Magyarázat templomi prédikációkban a Hunyadi Ferencé, ki az 1791-ki országgyűlésen felekezetűnk részéről szolgált vala, s mint különben is igen sima modorú, eszélycs, és az 1791:26. törv.cikk alkotásában munkás r. [ómaijkath. [ólikus] követek iránt kellő háládatosságú férjfi, célszerűnek Ítélte az egyházi szónoklatot illy nézet szerént vezényelni. Ő utána, ki korának egyik legfeltűnőbb s kedveltebb egyházi szónoka volt, már mint iilyen után is, örömest indúlt volna a kormánya alatt álló egyházkerületi prédikátorok serege. De legtöbbet tett ő erre nézve hogy a mutatott ösvényt kövessék, s ezt még az ő halála után se hagyják el, az egészen elkészített prédikációknak a prédikátorok kezébe adása által. Másik ok, mert a Helvetica Confessioban a Magistratus = világi tisztviselöségről szóló hitcikk, csak szörnyű erőltetéssel volt alkalmazható a Monarchismusra; nagyon magán viselte a köztársaságnak, mellynek kebelén született, kisúgárzó színét. És ez mondatott fo okúi, a Jósef császár alatti szabad sajtó korában s később 1792- ben ismételve nyomtatott Helvetica Confessio fentebb említett

64