Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)
Bevezetés
vallások közzül, ennek erkölcstana a legtisztább, s a józanész ezzel leginkább elégedett." 2., Philosophiai nézet a Keresztyén vallásról. Azon vallásrendszer, melly az Új-testámentomi könyvekben előadatik, s melly általános néven "Keresztyén vallásnak mondatik, igen szép, fenséges, és valóban emberiséget bóldogitó nép-philosophia. Tekintsük meg sarkalatos hitcikkjeit: Az emberről, önmagára vonatkozólag, azt tanítja, hogy ő tökélletesedésre teremtek halhatatlan lelkű okos valóság. Más embertársaihoz! viszonyaira vonatkozólag azt tanítja, hogy mindnyájan nemre színre s nemzetre való különbség nélkül testvérek, s egymásójok irányában mindnyájoknak egy közös és kölcsönös kötelességük van, t.i. a szeretet. A világról és ennek alkotmányáról azt tanítja, hogy ezt örökkévaló fő bölcsesség teremtette s igazgatja folytonosan; a Kiben, mi emberek és velünk együtt az öszves teremtettség élünk vagyunk és mozgunk; a ki hatalmas és jó e világi életnek még keserűségéből is édességet hozni ki. Istenről, a megfoghatatlanról, azt tanítja "Lélek ő, és a kik őt imádni akaiják szükség hogy lélekben és igazságban imádják." Ezek a keresztyén vallásnak sarkallatos hitcikkjei. Ezen hitcikkek terjesztéséről az egyedüli rendelkezés ebben áll: "elmenvén tanítványokká tégyetek minden népeket." Külső 39
