Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

közzé, kik, az ész fejlődésének törvényei szerént, az okok és okozatok láncszemein mindig tovább menve, fokonként tökélletesednck. És ebben áll az embernek minden más földi teremtmények feletti méltósága, ebben áll az emberi nem isteni kincse, hogy az előszázadok eszméit ismereteit fogalmait örökségül veszi s adja tovább.

De, nincsen a nap alatt semmi tökélletes. Mi a legnagyobb jót adja: a legnagyobb gonoszt is okozhatja, ha célszerüleg nem használtatik, sőt épen célellenessé tétetik. Illyen a tűz, viz

s.a.t.

így hozott az emberiségre áldást és átkot, emberi létünknek ama legfenségesb törvénye és kincse, minélfogva az Ész át tudja adni tanitás által sok milliók eszének azt az eszmét, azt a fogalmat, mcllyet akar közölni.

Móses, a teremtésről Írott philosophiai hitregében, igy szól: "Megáldá Isten őket. - t.i. a két első embert, vagyis bennök és általuk az embememet - mondván: sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok azt birodalmatok alá, és uralkodjatok a tengernek halain az égnek repeső madarain" - s.a.t.

Ez igéknek tiszta értelme ide megyen ki: "az embernek hatalom adatik a tapasztalata körébe eső minden teremtményeken uralkodni." Ezen rendeltetésének meg is felelt az ember. Az ész hatalma úrrá tette őt a földön, a föld gyomrában, a tengeren, a levegőben. Újabb találmányai naponként tökélletesitik ezen uralmát; viz alatti búvárkodása, levegői hajózása, villany-táv-36