Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

III. rész Egyházkormánylat

Azt a költségterhei, mely bureaukratia kormányrendszerű német államban sok százakat felemésztett az egyház rovására, értem az évenkénti canonica visitatio költségeit, példátlan szívességgel oly módon viselték az egyes ekklézsiák, hogy a megosztott teher egyiket se nyomta súlyjosan. Mindenik

ckklézsiában találkozott oly jó lelkű pártfogó vagy elöljáróság, mely a visitationalis küldöttek élelmezéséről gondoskodott, s egyik szomszéd ekklézsia a másikba fizetés nélkül szállította el őket. Sőt némely ekklézsiák még meg is ajándékozták a visitationalis egyéneket, s ez alkalommal a helybeli egyházi elöljáróság tagjai számára is lakoma készittetett. Ily humanus és vendégszerető vólt a keresztyén atyafiság, testvériség. Igaz, hogy visszaélés e tekintetben is történt néha imitt amott; a mennyiben némely tagok kapzsisága az önkénytes ajándékot szemtelenül megvárták, a köznépi elöljáróság pedig nem egyszer dőzsöléssé változtatta a barátságos lakomát. De a visszaélések nem tesznek valami jó intézkedést rosszá. El törölhetők s eltörlendők a visszaélések, de meghagyhatok s meghagyandók az ártatlan részvét és szívesség nyilatkozatai. Az efféle szives vendéglátás s közmúlatság evés ivás közben a magyarnak nemzeti típusa, s korunkban istené légyen érte a hála és dicsőség, a magyar népnek elégséges vagyona vólt, hogy büszke nemzeti szokását jó kedvvel követhesse, s a különben is egyházi és iskolai fontos ügyekben ingyen szolgáló egyházvidéki elöljárókat, valamint az ekklézsiának szintén ingyen szolgáló presbitereit is, legalább a szeretet vendégségével megtisztelje. Isten, seregeknek ura, erős Isten védelmezd és áldd meg e lelkes dicső nemzetet

334