Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)
III. rész Egyházkormánylat
Az egyházkormnnv bclviszonvai Említettük, mikép a zsinat nem tarthatás miatti hiányokon, a helyhatósági szabályok hozása által lön segítve. Ily szabályok hozása, azonban, nem kizárólag a consistoriumi tagok által történt; sőt inkább minden consistorium gyűlése bizonyos tekintetben közgyűlésnek is mondható. Ugyanis a./ az egyházkeriileti tanácsülések tartásának ideje, gyűlésről gyűlésre eleve meghatároztatok s a superintendensnek esperesekhez és segédgondnokokhoz intézett meghívó körlevele folytán, az egyházkerületben eső minden egyes ekklézsiái elöljáróság tudomására adatott. Nyílt gyűlések tartattak, szabad bemenetel engedtetvén hitsorsosainknak; s minden fenforgó tárgyhoz világi és egyházi egyének hozzá szólhattak. így, votum informativummal mindenki birt; s ha valamely szabály volt hozandó az egész egyházkerületre nézve: nem csak hogy kellőleg meg volt vitatva a kérdés, de egyszersmind azt is belátta a döntő szavazattal biró egyházkerületi tanács, mennyiben találkozik rokonszenwel az általa hozott szabály. És bizonnal, ily eljárásnak tulajdonítandó ama moralis hatalom, melyei az egyházkerületi tanács - noha kényszerítő hatalomkarral nem birt - érvényesitni bírta minden kor- és célszerű szabályait. Általános sinórmértékül szolgált minden szabályokra nézve, hogy ezek tisztán helyhatósági körre szorítkozzanak, és - íoleg - hogy a helvét hitvallással, az országos törvényben megerősített kánonoknak s az eskümintában 304
