Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

III. rész Egyházkormánylat

ragaszkodik az általa választolt lelkészhez, kire nézve az e.h.v. tanács megtagadta a conscnsust: ügyét fellebbezhesse, az egyházkerületi tanács elibe, mely aztán véglegesen határozott.

Általában minden ekklézsiáinkban ezen törvény követtetett a lelkészválasztásra nézve. Némely egyházvidékekben, azonban, jelesül a nagybányai, szathmári, beregi, felső szabolcsiban, az egyházvidéki tanács szokta rendezni a lelkészek elhelyezését; de még ezen egyházvidékekben is sértetlenül hagyatott a XXII kanon elve, hogy az ekklézsia beleegyezése nélküli lelkészt oda rendelni nem szabad. Inkább patriarchalis eljárás volt az egyházvidéki tanács intézkedése, s leginkább az olyan ekklézsiákra tartozott, melynek együgyü vagy legalább egyszerű tagjai önkényt bízták a lclkészválasztást az egyéneket kellőleg ismerő egyházvidéki tanácsra.

301