Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)
III. rész Egyházkormánylat
12, Felső Szabolcsi e.h.v. magában foglalta Szabolcs vármegyének északi és keleti részeit 13, Szathmári e.h.v. magában foglalta Szathmár vármegye északi részét. A tiszántúli egyházkerületnek tizenhárom egyházvidékrei ily felosztása 1818 s 19-bcn történt, s az 1821-ki Convent által erősittetett meg. Az egyházvidék tanács állott - a budai zsinat irányadása szerént - tizenkét tagból, kik közül hat egyházi, hat világi egyén volt. Ezen tanács elnökei az esperes és egyházvidéki gondnok - senior et coadjutor curator tractualis. A többiek tanácsbiró - assesor - cimet viseltek, s közzülök egy a jegyzői hivatalt is vitte. Az egyházvidéki tanácsok tagjait választották - alább előadandó módon - az illető cgyházvidékbeli ekklézsiák presbiteriumi. c./ Egyházkerület! tanács = Superintendentiale consistorium. Az egyházkerületi tanács állott tulajdonképen a tizenhárom egyházvidék espereseiből és segédgondnokaiból, oly módon, hogy ezek az egyházvidéki elnökségre történt elválasztatásuk folytán, mint ilyenek, egyszersmind az egyházkerületi igazgató testület alkatrészeivé, tanácsbiráivá, is elválasztattak. A tanácsgyűlés jegyzője, egyházkerületi főjegyző - Generalis Notarius 293
