Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)
II. rész Szertartási szempontból
újságvágy vezette, hogy lássa mikép megy végbe a szertartás; másik azért ment oda, mert a communicálás hamarább megtörtént mint a templomban hol a gyülekezet ezerekből állott. - Más helyekre nézve az 1822. jan. 4-én, hozott egyházker. rendelet ez volt: "Az olly helyekre, hol a tömlöcökben rabok tartatnak (:Loci praetoriales:) és rendes lelkipásztor nincs: a közelebb eső lelkészek közzül az, ki a vidékbeli esperes által rendeltetik, a vallásunkon levő raboknak oltatására s az úri szent vacsora kiszolgáltatására, bizonyos időben elmenni köteleztetik; annyival inkább, mivel ezen útra a fcls. kir. parancs szerént ingyen előfogat, s napdij is, adatik. Ha pedig az illyen helyen rendes lelkész van: az említett kötelességet, vallása iránti buzgóságból teljesitendi."... 254
