Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2021 MÁRCIUS 12 NÖVEKVÕ LÉLEKSZÁM Miként táblázatunkból is kiderül, a főváros zsidó lakosságának túlnyomó többsége a (mai) VIX. kerületek területén élt. Így meglepő lenne, ha nem lett volna e tájékon mikve rituális célokra, ugyanis a vallási hitbuzgalom nemhogy csökkent, hanem új formákat kapva virult. Az 1860as évek belső küzdelme a közösség elöljárói és rabbija között; a kongresszusi RITUÁLIS FÜRDŐK nyomában a régi Pesten 2. rész Budapest zsidó lakossága a szabadságharc után indult erőteljes növekedésnek. E korban a rendszeres vallásgyakorlás az életmód, a mindennapok része volt, attól elválaszthatatlan egészet alkotott; ha a városi civilizáció és beolvadás folyamatosan csökkentette is intenzitását. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA tekintélyével biztosítani képes Schwab Löw (1794–1857) pesti főrabbi halála után az Orczyház két templomának hívei fokozatosan elvándoroltak: 1859ben megnyílt a reprezentatív Dohány utcai zsinagóga és – az 1868/69es vallási szakítás után – 1872ben a Rumbach utcai is, ahol a kongresszusi zsidóság konzervatív ágának hívei imádkoztak. A pesti zsidóság ekkorra kiheverte Windischgrätz és Haynau rekvirálásait, pénzbeli büntetését, így e templomok hívei maguk, vagy a Pesti Izraelita Hitközség forrásaiból a hitközség is fenntartattak (volna) mikvét. Ám egyelőre nem sikerült fellelni nyomtatott forrásokban, hogy meg is tették. (A zsidó Budapest című munka szerzői által meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állították, hogy a Dohányzsinagóga mellettalatt mikve is volt, ám ennek még nem bukkantak nyomára, pontos helye csupán feltételezhető.2 ) Az 1867. szeptember 14én alakult, a hagyományos vallásgyakorlás megőrzését célzó Hitőr Egylet3 1868 ban publikált4 alapsza bályának utolsó paragrafusa jelzi, milyen fontosnak találták a korabeli hagyományőrzők, hogy legyen – Pesten is – tradi cionálisan kialakított rituális fürdő. „41. cikk. De ha mégis – mitől Isten őrizzen – a társulat tevékenysége előre kiszámíthatlan eshetőségek által akadályoztatnék, legyen itt kimondva, hogy a társulati vagyonnak soha sem szabad eredeti rendeltetésétől eltérőleg, más célokra, hanem a jelen alapszabályokban meghatározott elvek értelmében, óhitű zsidó zsinagógák és rituális fürdők (ó-vallás szertartású berende zéssel) építésére [kiemelés tőlem, DG] fordíttatnia.” Az Orczyház zsinagógáira pár évre lakat került. A kisebbikből bank, majd rendezvényterem, végül nyomda lett; a nagyobbik, a hagyományhű zsinagógát a megszülető budapesti orthodoxia veszi birtokba 1875ben. Bezárt a Két Szerecsen és Könyök utcai fürdő is: hiszen az egész városrész áldozatul esett a Sugár út, a mai Andrássy út építésének, amely 1871ben vette kezdetét. A kicsiny házak helyén fokozatosan épültek fel a XIX. század végének gazdag palotái. Év A történelmi Százalékuk Budapest (5–9.) kerületek a bp-i össz- zsidósága zsidósága zsidóságban összesen 1850 18.248 86,67 21.057 1880 60.476 86,12 70.227 1900 146.001 92,49 157.862 1920 187.579 87,04 215.512 1941 146.907 76,64 184.453 1949 67.914 67,07 101.259 Forrás: KSH, Budapest Etnikai Adatbázisa 1 (neológ) és orthodox zsidók harca; a majd a Rabbiképző felállítása; a városrészek új zsinagógáinak építése; a kisebb imahelyek szaporodása éppen nem az elvallástalanodás, hanem a zsidó útkeresés, illetve a vallásos zsidóság jelenlétének jelei. Mindeközben folyamatos volt a vidéki, a vallást még „status quo”, orthodox vagy éppen már neológ formában gyakorló népesség beáramlása a fővárosba. De az akkori ’neológ’ vallásgyakorlás formája – eltekintve a zsinagógai szónoklat nyelvétől és a korábban megszokott zsinagógatípusoktól – napjainkban erősen ortodoxnak számítana. AZ ORCZY-HÁZ VÉGE A pesti zsidó vallásreformmozgalmak és a hagyományos vallásgyakorlatot követők között egyensúlyt a személyes Dunai uszodák az Erzsébet és a Szabadság híd között, 1930. Forrás: Fortepan – Zainkó Géza (22681) 1 URL http://konyvtar.ksh.hu/bea_1850_1950/index.html; 2 Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória és Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza – MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1995. 158. o.; 3 1871. november 15 én hagyta jóvá a kormányzat az egylet szervezeti szabályzatát, így lehetővé vált az orthodoxia kiválása a zsidó szervezetből és autonóm szervezet létrehozása. (26,915. sz. vk. m „Szervező alapszabályzat Magyar és Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezete számára”). De csak 1872ben alakult meg a Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség. Elnöke Trebits Mózes.; 4 Megjelent a Magyar Zsidó c. lap 17. száma mellékleteként. A „Hitőr” Magyar Zsidó Egylet Alapszabályai. תדה ירמוש Statuen für den ungarisch jüdisch Verein „Glaubenwachter”. Pest, Légrády, 1868.; Budapest zsidó lakosságának statisztikája egység | 2021 MÁRCIUS 12
