Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
2021 MÁJUS | egység 23 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO karzata végre roskadásig megtelt nőkkel, büszke anyákkal, nagymamákkal, nénikékkel, nővérekkel és húgokkal. A lányok imája után dr. Kiss Arnold (szül.: Klein Adolf, 1869–1940) budai főrabbi dróséja következett, a lányok „kikérdezésével”, akik ezután díszoklevelet is kaptak. A beszámoló az eseményhez annyi építő kritikát fűzött, hogy esetleg mellőzni lenne érdemes a lányok egyenkénti szerepeltetését, mert az irigységre adhat okot. 10 A LEÁNYÜNNEPSÉG LASSÚ VIDÉKI ELTERJEDÉSE A fogadalmi ünnep mellett állást foglalók elsősorban azzal érveltek, hogy a hitoktatással ellentétben az ünnepségre való egyéves felkészülés egy sokkal személyesebb, szorosabb kapcsolatot alakít ki a lányokban a zsidó vallással szemben. A pozitív hatásoktól függetlenül csak igen lassan terjedt el a vidéki neológ hitközségekben. 1907-ben két nappal Sávuot előtt dr. Horovitz József (1880–1952) Karánsebes (Caransebeș, Románia) új rabbija vezette be hitközségében az ünnepséget. 11 1909 Sávuot ünnepén az orosházi hitközség rabbija, dr. Büchler Már ton (1865–1939) avatott fel tíz leányt, ugyanekkor Nagyatádon is 15 leány mondott fogadalmi beszédet, melyet dr. Borsodi József (szül.: Klein, 1878–1943) rabbi üdvözölt. 12 AZ ELSÕ DOHÁNY UTCAI „LEÁNY-KONFIRMÁCIÓ” 1910. május 14-én, a Párását Emor szombatján délelőtt fél 11-kor tartották Pest első fogadalmi ünnepélyét a Dohány utcai zsinagógában, összesen 186 lánynak, a Dohány utcai, a gróf Károlyi utcai, a Váci körúti és a Verő Adél-féle polgári leányiskola növendékeinek. Az eseményen dr. Fischer Gyula (1861–1944) rabbi mondott beszédet, az egyik leányzó pedig a következő hitvallást szavalta magyarul: „Hiszem az egy Istent, ki a világnak bölcs teremtője, fenntartója, kormányzója és szeretetteljes gondviselője, ki egyedül imádatos; hi szem, hogy ő a világ kegyelmes bí rája, ki bűneinket és erényeinket igazságban ítéli meg; vallom és követem az ő üdvösség teljes ta nát; imádságban, Isten-szolgálat ban, emberszeretetben és hazaszeretetben, törvénytiszteletben és erkölcsiségben szolgálom őt egész életemmel. Benne keresem az áldást az életben, a vigasztalást a sors meg próbáltatásai között az üdvössé get az öröklétben; szent nevének hó dolva teljesítem kötelességeimet be csületben; mindenkor megőrzöm lel kem tisztaságát eltelve szeretettel az örök és végtelen Isten iránt; szent-igaz tanához utolsó leheletemig híven ragaszkodom itt e földön és utolsó órámban is szívemben fog élni Izraelnek magasztos hitvallása: »Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlenegy!« Dicsértessék az Ő fönséges uralkodó szent neve mindörökig! Amen.” 13 LEÁNY-KONFIRMÁCIÓBÓL FOGADALMI ÜNNEPSÉG, MAJD LEÁNYAVATÁS, VÉGÜL BÁT MICVA A 20. századfordulós neológ zsidó sajtó – és a hitközség is – eleinte konfirmációnak, majd a későbbiekben főleg fogadalmi ünnepségnek nevezte ezt a leányokról és leányoknak szóló kvázi bát micvá programot, mely hosszú évtizedekig, a vészkorszak után is megmaradt a neológia hagyományaiban. Az Új Élet tavaszi felhívásai között még a ’90-es években is szerepelt, hogy a 12 éves korukat betöltött lányok jelentkezését várják a hitközségükön, akiknek jellemzően Sávuot első estéjén tartottak közös leányavatási ünnepséget. Az orthodoxiában nem volt ehhez hasonló közös ünnepség, de manapság már irányzattól függetlenül szokás a lányoknak a 12 éves korukat betöltött időben valamiféle zsinagógai ünnepséget szervezni, melyet ma már mindenki bát micvának hív. A holokauszt utáni időszakból, a MILEV gyűjteményében található egy különleges kép, talán az egyetlen ismert, ilyen témájú fotó a kaposvári zsinagógából, mely az 1960-as leányavató ünnepséget örökíti meg, amihez ráadásul megvan az akkori Uj Élet szerkesztőségébe beküldött beszámoló is: „Június 17-én, a péntek esti Istentisztelet keretében – a felszabadulás után először – volt leányavatás a kaposvári hitközségben. A virágdíszes zsúfolásig megtelt templomban ünnepélyes keretek között dr. Singer Ödön kerületi főrabbi tizenhárom kislányt avatott fel. Az ünnepség végén Fischer Pál, a hitközség vezetője meghatódott szavakkal üdvözölte a kisleányokat és osztotta szét közöttük az ajándékokat. Felder Frigyes kaposvári kántor belső érzéssel átitatott zsoltárénekei az ünnepélyes hangulatot méltóan kísérték.” 14 1 „A kifelejtett s’vuósz.”, Egyenlőség , 1889. 8. évf. 22. szám, 4. old.; 2 „Az ok.”, Egyenlőség , 1888. 7. évf. 2. szám, 1–2. old.; 3 Somér, „A konfirmáczió.”, Egyenlőség, 1888. 7. évf. 18. szám, 1–2. old.; 4 Uo.; 5 „Zsidó konfirmátió.”, Egyenlőség , 1888. 7. évf. 22. szám, 7. old.; 6 Mardochai Hajehudi., „Kár baveszett kisérlet.”, Egyenlőség , 1888. 7. évf. 23. szám, 1–4. old.; 7 Uo.; 8 Vö. Szabolcsi Miksa, „Metrugeman. Fogadalmi ünnep.”, Egyenlőség , 1903. 22. évf. 28. szám, 3–4. old.; 9 „Hirek – Mardochai Hajehudi, Uj intézmény.”, Egyenlőség , 1904. 23. évf. 17. szám, 9–10. old.; 10 „Hirek – A zsidó leányok fogadalmi ünnepének...”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 23. szám, 11. old.; 11 „Hirek – Leányok fogadalmi ünnepe.”, Egyenlőség , 1907. 26. évf. 20. szám, 13. old.; 12 „Hirek – Leányok fogadalmi ünnepe.”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 22. szám, 12. old.; 13 „Hirek – Az első leánykonfirmáció.”, Egyenlőség, 1910. 29. évf. 21. szám, 10–11. old.; 14 „Hirek – Leányavatás”, Uj Élet , 1960. 16. évf. 14. szám, 6. old.; 15 Munkácsi Noémi, „Zsidó leányok sevuószi ünnepére”, Egyenl őség, 1938. 58. évf. 22–23. szám, 15. old. Kaposvári leányavató 1960-ban (Forrás: MILEV)
