Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 SZEPTEMBER 22 A „NEOLÓG BÉSZ HAMIDROS” 1925. november 21-én délután avatták fel a még Adler rabbi által kezdeményezett és dr. Lederer Sándor (1852–1927) elnök által szorgalmazott bét mid rást, melyet a köznyelvben sokszor emlegettek az elnök nevével.13 A Rumbach udvarán álló épület egyébként nem volt új, eredetileg Klein sámesz, vagyis a templomszolga lakása volt itt, amit tanházzá alakítottak. Az orthodox-neológ kommunikáció „szép” hagyományait mutatja az orthodox hetilapban megjelent cikk, mely az avatást humorosan, kissé talán gunyorosan, az alábbiakban kommentálta: „A bész-hamidros berendezése teljesen meglepő és megvalósítja azt a talmudi kijelentést: »én bész hamidros b’laj chidüs« (nincs bész hamidros valami újszerűség nélkül). A »chidüs« az újdonszerűség ebben a bész hamidrosban az, hogy nincsenek benne könyvek. A szombati siurra – úgy látszik – mindenki saját magával hozza a széferjét. De bész hamidros, ahogy most van, visszatükrözteti mégis R. Eliezer b. Horkinasz ama felkiáltását »kajszlé bész hamidros jajchichu«, a falak tanúságot tesznek arra, (ha már nincsenek könyvek), hogy ez bész hamidros. De mivel nemcsak a falaknak van fülük, hanem nekem is, hallom, mint két konzervatív neológ diskurál. – Hiszen már felavattuk egyszer tavaly télen, amikor »vajéro«-t olvasták, milyen szép beszédeket tartottak akkor – mit akarnak megint? – No hallja, minden színház szokott a jól sikerült darabjából reprízt csinálni. A fő az, hogy a hal jó.” 14 A VÉSZKORSZAK SZOMORÚ ÁLLOMÁSA nélkül átvészelte a má sodik világháborút, azonban a má sodik emeleti homlokzat bomba ta lálatot szenvedett. 16 A FELSZABADULÁS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN A felszabadulás után a zsinagógát is megpróbálták visszaállítani a békeidők kerékvágásába. A zsinagóga kántora Herczog Gyula (1878– 1961) lett, aki a vészkorszak előtt Árokszálláson (Grafenschachen, Ausztria), majd Mezőtúron volt kántor és kóser metsző, aki a vidéki deportálásokat túlélve a fővárosba telepedett, ahol először a Bethlen téren, majd itt emelte az imádkozás hangulatát. 17 1947-ben kisebb felújítás után újraavatták és megcsappant létszám mellett, de még a Rumbach fénykorára emlékeztető keretek között használták a zsinagógát. 1957-ben az idős Fischer rabbi a Londonban élő nevelt leányához költözött. Ezután már nem is volt rabbija a közösség maradékának, de 1979-ben, a rabbi születésének századik évfordulóján, egyik idős híve, Siklós Dezső a következőket írta: „Munkája nem volt hiábavaló. Ma is létszámban kicsi, de jelentőségében nagy közösség őrzi a Rumbach utcai régi hagyományokat és gondolnak rá tiszteletnek és szeretetnek érzésével.” 18 Amikor Fischer főrabbi Angliába emigrált, már pár éve nem használták a zsinagógát, melynek bezárásának oka, nem a – sajnos – a hívők mindenhol tapasztalható létszámfogyatkozása volt, hanem, ahogy dr. Kéri Lajos (1906–2000) ügy véd, 1982-től a budapesti községkerület elnöke (később a BZSH és Mazsihisz díszelnöke), illetve a Rumbach közösség összefogója 1993-ban a zsinagógáról szóló tudományos konferencián elmondta: „Az egyik reggel észleltük, hogy a kupolának az egyik fatáblája megmozdult, ezt jelentettük az elnökségnek, amelynek első dolga volt anélkül, hogy a megmozdult tábla helyreállításával foglalkozott volna – nyilván az akkori korszellem-A vészkorszak idején, már 1941-ben szomorú szerep jutott a zsinagógának. dr. Pásztóy Ámon (1892–1949) miniszteri tanácsos 1938–1941 között a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) vezetője, a hírhedt 192-es számú rendelet eszmei szerzője a Rumbach ban gyűjtette össze a rendelete alapján deportálandókat. „Rendelet a külhonosok eltávolítása ügyében. A kiutasítottak ügyében, a zavartalan lebonyolítás céljából dr. Batitzfalvy Nándor m. kir. Rend őrfogalmazót Kőrösmezőre küldtem ki. Utasítottam, hogy a hozzám beküldött kimutatások alap ján az eltávolításra kerülő külhonosok ügyében a szükséges intézke déseket megtegye. Készpénzben csak harminc pengőt vihetnek ki. Tart sa szem előtt, hogy az utóbbi időben beszivárgott lengyel zsidók minél na gyobb számmal eltávolításra kerüljenek.”15 „Beszivárgott külhonosként” deportáltak az üldöztetések elől menekülőkkel együtt több ezer magyar zsidót is, mivel a direkt rövidre szabott határidő nem volt elégséges az állampolgárság bizonyítására. A KEOKH detektívei a Pesten tartózkodó, magukat kellőképp igazolni nem tudókat a Rumbach zsinagógába vitték, ahol szigorú őrizet alatt tartották őket, ahonnét teherautóra lökték a szerencsétleneket, akiket a Nyugati pályaudvaron keresztül az ország keleti határára, Kőrösmezőre (Jaszinya, Ukrajna) deportáltak, végül a náci katonák Kamenyec-Podolszkijban lemészároltak. Az 1944 őszén felállított pesti nagy gettó része volt a zsinagóga is, ahol ekkor is rendszeresen tartot tak Istentiszteleteket. Az imatér különösebb károk Fischer Benjámin rabbi időskorában FORRÁS: MILEV
