Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 SZEPTEMBER 22 A „NEOLÓG BÉSZ HAMIDROS” 1925. november 21-én délután avatták fel a még Adler rabbi által kezdemé­nyezett és dr. Lederer Sándor (1852–1927) elnök által szorgalmazott bét mid rást, melyet a köznyelvben sokszor emlegettek az elnök nevével.13 A Rumbach udvarán álló épület egyébként nem volt új, eredetileg Klein sá­mesz, vagyis a templomszolga lakása volt itt, amit tanházzá alakítottak. Az orthodox-neológ kommunikáció „szép” hagyományait mutatja az orthodox hetilapban megjelent cikk, mely az avatást humorosan, kissé talán gunyo­rosan, az alábbiakban kommentálta: „A bész-hamidros berendezése teljesen meglepő és megvalósítja azt a tal­mudi kijelentést: »én bész hamidros b’laj chidüs« (nincs bész hamidros va­lami újszerűség nélkül). A »chidüs« az újdonszerűség ebben a bész hamid­rosban az, hogy nincsenek benne könyvek. A szombati siurra – úgy látszik – mindenki saját magával hozza a széferjét. De bész hamidros, ahogy most van, visszatükrözteti mégis R. Eliezer b. Horkinasz ama felkiáltását »kajsz­lé bész hamidros jajchichu«, a falak tanúságot tesznek arra, (ha már nincse­nek könyvek), hogy ez bész hamidros. De mivel nemcsak a falaknak van fülük, hanem nekem is, hallom, mint két konzervatív neológ diskurál. – Hiszen már felavattuk egyszer tavaly té­len, amikor »vajéro«-t olvasták, milyen szép beszédeket tartottak akkor – mit akarnak megint? – No hallja, minden színház szokott a jól sikerült darabjából reprízt csi­nálni. A fő az, hogy a hal jó.” 14 A VÉSZKORSZAK SZOMORÚ ÁLLOMÁSA nélkül átvészelte a má sodik világhá­borút, azonban a má sodik emeleti homlokzat bomba ta lálatot szenve­dett. 16 A FELSZABADULÁS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN A felszabadulás után a zsinagógát is megpróbálták visszaállítani a bé­keidők kerékvágásába. A zsinagó­ga kántora Herczog Gyula (1878– 1961) lett, aki a vészkorszak előtt Árokszálláson (Grafenschachen, Ausztria), majd Mezőtúron volt kántor és kóser metsző, aki a vidéki deportálásokat túlélve a fővárosba telepedett, ahol először a Bethlen téren, majd itt emelte az imádkozás hangulatát. 17 1947-ben kisebb felújítás után új­raavatták és megcsappant létszám mellett, de még a Rumbach fény­korára emlékeztető keretek között használták a zsinagógát. 1957-ben az idős Fischer rabbi a Londonban élő nevelt leányához költözött. Ez­után már nem is volt rabbija a kö­zösség maradékának, de 1979-ben, a rabbi születésének századik év­fordulóján, egyik idős híve, Siklós Dezső a következőket írta: „Mun­kája nem volt hiábavaló. Ma is lét­számban kicsi, de jelentőségében nagy közösség őrzi a Rumbach ut­cai régi hagyományokat és gondol­nak rá tiszteletnek és szeretetnek ér­zésével.” 18 Amikor Fischer főrabbi Angliá­ba emigrált, már pár éve nem hasz­nálták a zsinagógát, melynek be­zárásának oka, nem a – sajnos – a hívők mindenhol tapasztalható lét­számfogyatkozása volt, hanem, ahogy dr. Kéri Lajos (1906–2000) ügy véd, 1982-től a budapesti köz­ségkerület elnöke (később a BZSH és Mazsihisz díszelnöke), illetve a Rumbach közösség összefogója 1993-ban a zsinagógáról szóló tu­dományos konferencián elmondta: „Az egyik reggel észleltük, hogy a kupolának az egyik fatáblája meg­mozdult, ezt jelentettük az elnök­ségnek, amelynek első dolga volt anélkül, hogy a megmozdult tábla helyreállításával foglalkozott vol­na – nyilván az akkori korszellem-A vészkorszak idején, már 1941-ben szomorú szerep jutott a zsinagógá­nak. dr. Pásztóy Ámon (1892–1949) miniszteri tanácsos 1938–1941 kö­zött a Külföldieket Ellenőrző Orszá­gos Központi Hatóság (KEOKH) vezetője, a hírhedt 192-es számú rendelet eszmei szerzője a Rum­bach ban gyűjtette össze a rendelete alapján deportálandókat. „Rendelet a külhonosok eltá­volítása ügyében. A kiutasítottak ügyében, a zavartalan lebonyolí­tás céljából dr. Batitzfalvy Nándor m. kir. Rend őrfogalmazót Kőrös­mezőre küldtem ki. Utasítottam, hogy a hozzám beküldött kimuta­tások alap ján az eltávolításra kerü­lő külhonosok ügyében a szükséges intézke déseket megtegye. Készpénzben csak harminc pengőt vihetnek ki. Tart sa szem előtt, hogy az utóbbi időben beszivárgott lengyel zsidók minél na gyobb számmal eltávolításra kerüljenek.”15 „Beszivárgott külhonosként” deportáltak az üldöztetések elől menekülők­kel együtt több ezer magyar zsidót is, mivel a direkt rövidre szabott határidő nem volt elégséges az állampolgárság bizonyítására. A KEOKH detektívei a Pesten tartózkodó, magukat kellőképp igazolni nem tudókat a Rumbach zsinagógába vitték, ahol szigorú őrizet alatt tartották őket, ahonnét teherau­tóra lökték a szerencsétleneket, akiket a Nyugati pályaudvaron keresztül az ország keleti határára, Kőrösmezőre (Jaszinya, Ukrajna) deportáltak, végül a náci katonák Kamenyec-Podolszkijban lemészároltak. Az 1944 őszén felállított pesti nagy gettó része volt a zsinagóga is, ahol ek­kor is rendszeresen tartot tak Istentiszteleteket. Az imatér különösebb károk Fischer Benjámin rabbi időskorában FORRÁS: MILEV

Next

/
Oldalképek
Tartalom