Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-03-01 / 140. szám

HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM ZSIDÓ FALVAK, ZSIDÓ ALPOK AZ USA-BAN A régi világ kis kelet-európai zsidó városkáihoz, a stetlekhez hasonlóan ma is létezik néhány, kizá­rólag zsidók lakta település Amerikában – részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában. KÉPEK FORRÁSA: JTA.ORG; THEJOURNALNEWS; TIMESOFISRAEL; CURBEDNEWYORK; WIKIMEDIA gyerekek csakis a település isko­láiban tanulhatnak. A lakosoknak mindenben követniük kell a szkveri rebbe döntéseit és utasításait, illet­ve a szkveri hagyományt, legyen szó öltözködésről, étkezésről vagy az egyes ünnepek megüléséről. A városban számos jótékonysági szer­vezet tevékenykedik, segítve a sze­génységben élő lakosokat, és termé­szetesen megtalálható itt minden, amire az embernek a mindennapi életében szüksége lehet: iskolák, a vallási élet intézményei és üzletek is. KIRYAS TOSH Hogy kerül a kelet­magyarországi Nyírtass Kanadába? A Nyírtassról tasi, vagy tosi hászidoknak nevezett közösség, akárcsak a szkveriek, sa­ját települést alapítottak maguknak, hogy könnyebben megőrizhessék saját hagyományaikat anélkül, hogy a külvilág nyomására kompromisz ­szumokat kellene kötniük. Így te­lepedtek le az 1960­as évek elején Montrealtól nem messze. A közös­ség jelenleg mintegy 250 családot, összesen nagyjából 3000 tagot számlál, saját intézményrendszer­rel rendelkezik, amelybe oktatási intézmények, bevásárlóközpont és természetesen a vallási élet helyszí­nei: zsinagógák, tanházak és mikvék is beletartoznak, valamint kóser mészárszék, maceszsütő üzem és egyéb, a helyi lakosok igényeit ki­szolgáló egységek. A gyerekszám, ahogy minden vallásos zsidó közös­ségben, természetesen itt is rendkí­vül magas, átlagosan nyolc gyerek családonként. A kisvárosnak saját, önkéntesek által működtetett men­NEW SQUARE A New Yorktól délkeletre, Ramapo mellett fekvő települést kizárólag a szkveri rebbe (jelenleg David Twer­sky rabbi) követői lakják. Maga a településnév szójáték, hiszen azt je lenti angolul: „új tér”, ám egy­ben arra is utal, hogy a lakosok a há szidizmus nevét adó ukrajnai Skvera város zsidó közösségének foly tatásaként tekintenek magukra. A szkveri hászidizmus a csernobili há szid irányzatból vált ki néhány nemzedékkel ezelőtt. A településnek helyet adó földet még az ötvenes években vásárolták meg. Az akkori rebbe, Jáákov Joszef Twersky rabbi már Amerikába való megérkezésekor, 1948­ban tervezni kezdte azt a leendő települést, melyen kizárólag hászidok élnek. Célja az volt, hogy a vonzónak tűnő nagyvá­rosi környezettől távol biztosítsa há­szidjai számára azt, hogy teljességgel megélhessék a saját életformájukat anélkül, hogy a külvilág nyomására bármiféle kompromisszumot kelljen kötniük. A település saját vezetéssel rendelkezik, lakosainak száma óriási sebességgel nő. Ezzel párhuzamosan az egyik legszegényebb amerikai te­lepülésnek számít, hiszen a családok­ban nem ritka a tíz gyermek sem, és sok férfi választja hivatásul az egész napos tóratanulást. A négy család által alapított kisvárosnak jelenleg mintegy 9000 lakosa van. A közösség igen szigorú szabá­lyok szerint él, és nemigen engedi be a modern világ vívmányait a falai közé. Tilos például televíziót használni, mindenhol elkülönítik a férfiakat és a nőket, és az ott lakó tőszolgálata és biztonsági egysége van. Az általánosan használt nyelv itt is a jiddis, franciául vagy angolul kevesen beszélnek magas szinten. KIRYAS JOEL Ezt a várost, ahogy a neve is utal rá, szinte kizárólag szatmári hászidok lakják. A város nevét ugyanis Joel Tei telbaum rabbiról, a szatmári reb­béről kapta. A lakosok rendkívül szigorú szabályok szerint élnek, és a város határában egy tábla arra figyel­mezteti az érkezőket, hogy nekik is eze ket a szabályokat kell követniük öl tözködésükben, megjelenésükben és viselkedésükben egyaránt. Az 1970­es években alapított telepü­lés férfi lakosságának jelentős része nem dolgozik, hanem egész nap ját a tóratanulásnak szenteli, a gye­rekszám itt is rendkívül magas, így nem csoda, hogy a települést Ame­rika legszegényebb városaként tart­ják számon. Itt az egész Egyesült Ál lamokban a legalacsonyabb az át lagéletkor – a különböző forrá­sok 12 és 13 év közé teszik – és itt a legmagasabb, majdnem 20 százalék azoknak a lakosoknak a száma, akik magyarországi felmenőkkel rendel­keznek. Itt is, akárcsak az előző két említett településen, a jiddis a legtöbbek által beszélt nyelv. Egy felmérés szerint az Egyesült Álla­mokban Kiryas Joelben használják a legkevesebben az angolt elsődle­ges nyelvként, mindössze a lakos­ság 6,3%­a. Az emberek 46%­a úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem, vagy csak gyengén beszél angolul. Érdekesség mai világunkban, hogy az 1990­es években Kiryas

Next

/
Oldalképek
Tartalom