Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-01-01 / 138. szám

egység | 2021 JANUÁR 8 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ A következő évszázadokban a he­lyi zsidók története igen változatos volt. Amellett, hogy – ahogyan más területeken is megesett – hol elfo­gadták, hol pedig üldözték őket, feltűnt egy jelenség, melyre igen ritkán volt példa a zsidó nép törté­nelme során. Az őket befogadó kul­túra – jelen esetben az Atlasz-hegy­ség berber törzsei – meglehetősen nagy százalékban nem asszimilálni akarta a zsidókat, hanem éppen ellenkezőleg: ők vették fel a zsidó vallást (egy ilyen berber királynőről olvashatnak keretes írásunkban). Érdekesség, hogy valószínűleg egy, a zsidóságot felvett berber csoport­ból származott a népszerű szombati dal, a Dror jikrá szerzője, a X. szá­zadi zsidó költő, Dunás ibn Labrat. A zsidó és a betért berber szár­mazású népességhez az évszázadok során újabb társadalmi csoportok csatlakoztak, elsősorban az ibériai üldöztetések nyomán nagyobb tö­megben érkező spanyolországi és portugáliai zsidók. Meglehetősen szétszórva éltek az ország terüle­tén, ami megkönnyítette a sokuk által űzött mesterséget, a kereske­delmet. BÉKEIDÕK ÉS ÜLDÖZTETÉSEK E középkori évszázadok a gazdasá­gi virágzás mellett szellemi pezsgést is lehetővé tettek. Ebben a korszak­ban élt az egyik leghíresebb marok­kói tóratudós, Jicchák Álfászi rabbi (1013–1103), akit akronímájával Rif néven is emlegetnek. Hatalmas tudását közvetlen és emberszerető természete egészítette ki és tette népszerűvé a népes zsidó közös­séggel rendelkező Fez városában és annak környékén, ahol egészen 75 éves koráig működött rabbiként. Koholt politikai vádak miatt ekkor menekülnie kellett, és az életéből hátralevő 15 évet Spanyolországban élte le. A talmudi háláchikus dönt­vényeket összegző könyve a mai na­pig a zsidó jog megkerülhetetlenül fontos forrása. A késő középkorban, majd az új­korban az egymást váltó berber és arab dinasztiák időnként elfogadób­bak, máskor ellenségesebbek voltak a zsidókkal, így nem volt ritka, hogy egy-egy város vagy országrész zsidó­sága menekülni kényszerült. Egyes uralkodók nem elűzték, hanem az isz lám felvételére kényszerítették zsi dó alattvalóikat, és megtörtént, A SOKSZÍNŰ MAROKKÓI ZSIDÓSÁG Marokkó, Észak-Afrika legnyugatibb országa gazdag zsidó történelem­mel büszkélkedhet. Vannak, akik azt mond­ják, hogy az első zsidók még az első Szentély le­rombolása (i. e. 586) előtt érkeztek a térségbe, sőt vannak, akik a térségben való zsidó jelenlétet még korábbra, Slomó (Sala­mon) király uralkodásá­nak idejére teszik. A második Szentély le­rombolása (i. sz. 70) előtt már minden bizonnyal népes zsidó kolóniák voltak a térségben. Az első írásos zsidó emlékek – sírfeliratok formájában – a polgári időszámítás szerinti második századból származnak. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA Zsinagóga Fezben (Marokkó) FOTÓK: SHUTTERSTOCK

Next

/
Oldalképek
Tartalom