Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

2021 FEBRUÁR | egység 33 KONYHA | MISPÓHE 2021 FEBRUÁR | egység 33 KONYHA | MISPÓHE LAFFA párve, tojásmentes 60 dkg liszt egy csomag élesztő 1 pohár langyos víz 2 kk cukor 3 kk só 1⁄2 pohár olaj Az élesztőt a vízbe morzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, és néhány percre félretesszük. Ezalatt a lisztet tálba szitáljuk, belekeverjük a sót, az olajat, és végül az élesztős keveréket is a tálba töltjük. Ha szükséges, adjunk hozzá még egy kevés langyos vizet vagy lisztet. Rugalmas tésztát gyúrunk, majd néhány percig dagasztjuk. Kiolajozott tálban, letakarva fél órán át pihentetjük, majd ökölnyi méretű gömböket formázunk a tésztából. Újabb húsz percnyi pihentetés után egy serpenyőt felforrósítunk. Egy tésztadarabot lisztezett gyúródeszkán kinyújtunk, és a forró serpenyőben előbb az egyik, majd a másik oldalát sütjük meg. Figyeljünk oda, mert hamar megég, egy-egy perc elegendő mindkét oldalnak ahhoz, hogy átsüljön a laffa. Azonnal megtöltjük a kívánt töltelékkel, és forrón tálaljuk. Mivel a tésztában több a víz, mint az egyéb folyadék, a hámoci áldást kell rá elmondanunk kézmosás után, az étkezés végeztével pedig a birkát hámázon (asztali áldás) következik. ti, hogy a termékhez felhasznált liszt olyan gabonából származik, mely a megelőző év niszán hónapjának 17. napja előtt eresztett gyökeret. Ezt olvassuk a Tórában: És kenyeret, meg pörkölt gabonaszemeket és nyers gabonaszemeket ne egyetek ugyan e napig, amíg nem hoztátok Istenetek áldozatát; örök törvény ez nemzedékeiteknek, minden lakóhelyeiteken. (3Mózes 23:14.) Vagyis egészen addig nem ehetünk az új aratásból származó gabonából, amíg nem ajánlották fel a Szen­télyben az omer nevű, árpából hozott áldozatot Peszách második napján, niszán hó 16-án. Az új, tiltott gabonát chádásnak, vagyis újnak nevezik, ehhez képest jásán, azaz régi a megengedett gabona. Az utóbbiból készült liszt pedig a kemách jásán – régi liszt. Annak ellenére, hogy jelenleg nem áll a jeruzsálemi Szentély, vagyis nem lehet bemutatni az omer áldozatot, nem ehetünk az új év terméséből niszán 16. (illetve a diaszpórában 17.) előtt. A Közel-Keletről Európa felé vándorló zsidók szá­mára azonban jelentős kihívást jelentett e törvény be­tartása, vagyis hogy egész télen, Peszáchig ne egyenek az új aratásból származó lisztből. Tavasszal és nyáron többnyire nem jelentett problémát, ám ősszel és télen nehézségeket okozott az európai zsidóknak a jásán liszt fogyasztásának tilalma. Így a rabbik engedékenyen ke­zelték a parancsolatot, és többnyire nem helyeztek kü­lönösebb hangsúlyt arra, hogy régi, vagy új gabonából származik-e a liszt. Ebben az is szerepet játszott, hogy vannak olyan vélemények, melyek szerint a diaszpórá­ban élő zsidók számára nem tórai, hanem csupán rabbi­nikus parancsolat a jásán micvája. Ha csak rabbinikus, akkor csak azokra a területekre vonatkozik, melyek közvetlenül érintkeznek Izrael Földjével. Emellett arra is támaszkodtak a rabbik, hogy a búza legnagyobb ré­sze általában már Peszách előtt gyökeret ereszt, továbbá arra is, hogy vannak olyanok, akik szerint csak az aratás idejében zsidó tulajdonban levő búzára vonatkozik a tiltás. LISZT A KONYHÁBAN A kóser konyhában számos parancsolat vonatkozik a lisztre. Mivel igen nagy mértékben hajlamos bogaraso­dásra, fontos, hogy jól zárható edényben tartsuk, és át is szitáljuk felhasználás előtt. Az átszitált lisztet lezárt edényben vagy zacskóban, hűtőszekrényben vagy mély­hűtőben tároljuk, így nem kell attól tartanunk, hogy kártevők támadják meg. Ha liszttel készítünk tésztát, számos szabályra kell odafigyelnünk, bizonyos liszt­mennyiség fölött ugyanis a Szentélyben adott tészta­áldozatra emlékeztető tésztadarabot kell levennünk a lisztből, és az sem mindegy, hogy milyen arányban ke­verjük vízzel, illetve más folyadékkal (olaj, tojás, cukor, méz stb.) a tésztát, mert attól függően kell hámoci , vagy me zonot áldást mondanunk az elkészült termékre. Ter­mészetesen ez csak a fentebb említett ötféle gabonára vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom