Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

2021 FEBRUÁR | egység 27 KULTÚRA | KILE megismerésében. Fedezzük fel, honnan is jöttünk, mi mindent tettek őseink közösségeinkben. Mi is maradt ezekből mára és mit érdemes örökíteni az utókornak. Kollektív kalandunk során, a közös jövő kialakításában, a közös diskurzusainkban még egymásra is lelhetünk.” A csapat a felderítés első helyszínéül a témában egy meglehetősen unortodox régiót, a Balaton környékét választotta. Bár a magyar tenger partján is virágzó zsidó élet volt, a legtöbben mégsem erre asszociálnak a tér­ségről, így a választás már önmagában egyfajta „ugrasz ­szuk ki a nyulat a bokorból” volt, és sok meglepetéssel szolgált. A Balaton és a zsidók kapcsolatáról, a fürdővárosok, szanatóriumok és a „Zsidófok” eredetéről egy összefog­laló cikkben ismerkedhetünk meg. A példaképeknek is állítható zsidó hírességekkel pedig, mint a szép­ségkirálynő Simon Böskével, a Balaton-átúszó Pártos Artúrral, dr. Österreicher Manes József fürdőorvossal, Kálmán Imre operettíróval vagy éppen a zsidó földesúr és lovag Freystädtler Antallal a kétrészes Best of Balaton ­ban ismerkedhetünk meg. A családfakutatás első alakja Básti Lajos volt, melybe a színész leányát, Básti Juli színművésznőt is bevonta Vándor Károly. De a projekt nemcsak ismert emberekkel példálózik, hanem a hét­köznapi hősöket is felkutatja, így például a kissé zavarba ejtő – de mindenképp figyelemfelkeltő – című Egy hős „cukrosbácsi” Tihanyból, Pap Aladár boltossal foglalkozik, aki az ellenforradalom idején egy szál magában, a va­dászpuskája segítségével mentette meg a tihanyi apát­ságot egy fékevesztett hordától. Hány ember községi bizonyítványában szerepelt az alábbihoz csak hasonló szöveg?: „Alulírott Tihany község Elöljárósága közvetlen tu­domása alapján ezennel hivatalosan bizonyítja, hogy Pap Aladár tihanyi lakos, aki 1881. évben Tihany köz­ségben született, az ellenforradalom idején egy fegyve­res katonákból álló csapatot, amely a tihanyi Apátsági kolostorba és annak pincéjébe akart behatolni és fosz­togatni – miután figyelmes lett a kolostor kivilágított ablakaira leadott lövésekre –, kirohant és a nála lévő vadászfegyverrel a részeg és fékevesztett hordát élete ve­szélyeztetésével szétkergette és megfékezte. Ezenkívül még más esetekben mint a tihanyi révőrség parancsno­ka is nem egy ízben tanúsított hasonló bátor hazafias magatartást a kommunistákkal és egyéb rendzavarókkal szemben.” A „Bennem élő eredet” pozitív és izgalmas történe­teket, modelleket állít az olvasók és nézők elé. Igen, a nézők elé is, ugyanis a cikkek mellett saját videókat is készít, méghozzá profi minőségben. A balatoni régió el­ső videója Mi köze a zsidó lovagnak a bakonyi betyárhoz? címen január 31-én debütált. A videó szakít a már megszokott unalmas vágóké­pekkel és statikus kamerakezeléssel. A drónos felvéte­leknek köszönhetően kitágul a horizont, és a már is­mert helyszíneknek is újszerű megjelenést kölcsönöz. A hosszabb, 20 perces videók végignézése közben az idő gyorsan elrepül, hála a dinamikus vágásoknak és zenének. A legtöbb felvétel nem előre megrendezett, a filmkockák nem újravettek, hanem spontán jellegűek, így sokkal életszerűbbek, mint a téma más alkotásai – így az első videó kifejezetten őszintén hat, ezáltal pedig könnyű hozzá kapcsolódni. A videókban nincsenek titkok, a közönség a kulisszák mögé is bekukkanthat, így például az első nagyobb vi­deó után a honlapon hamarosan feltűnt az „ami a videó­ból kimaradt” egy érdekes részlete, egy balafonfőkajári boros parasztról, vagy ahogy az útba igazító néni emlí­tette: „a zsidó származékról”, ami kifejezetten érdekes betekintést enged a helyiek gondolkozásmódjába. A videó következő részét február végén mutatják be, melyben Hévíz, Keszthely, Taliándörögd zsidó öröksé ­ge is képernyőre kerül, többek között olyan ismert helyi kalauzzal, mint Szőke András filmrendező. Addig pe ­dig szinte naponta újabb és újabb kultúr- és társada­lomtörténeti csemegékből válogathatnak az olvasók. A projekt folytatásához sok sikert kívánunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom