Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-02-01 / 139. szám
2021 FEBRUÁR | egység 23 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO Ezt követően Illés Béla (1895– 1974), Kossuth-díjas író emelkedett szóra, aki tíz évvel korábban maga is a felszabadítók között volt és szovjet őrnagyként az elsők között törte át a gettó falát: „Tíz esztendővel ezelőtt egy páncélozott orrú szovjet teherautó innét tíz méternyire áttörte a gettó falát. [...] Amikor az a hat tiszt és kilenc közkatona, ki elsőnek nyomult be a Wesselényi utcába, valami akaratlan, de a történelmi pillanat diktálta lassú ünnepélyességgel végigment a Dohány utcán, a borzalmakkal teli háború egyik legborzalmasabb és egyben egyik legfelemelőbb pillanatát élte át. Borzalmat láttunk sokat, a budapesti gettó mégis megrázóbb volt mindennél, amit a három és félnégy esztendő alatt láttunk, mert maga a város is meggyötört, kivérzett, majdnem reménytelen képet nyújtott. S amikor az arcába néztünk azoknak, akiket itt találtunk a Wesselényi utcában, a Dohány utcában, szemek néztek ránk mereven és nem láttak. És ha láttak azok a szemek, akkor nem hitték el azt, amit láttak. Fegyvereket láttak, amelyek nem fenyegették, hanem védelmezték őket. Embereket láttak tele erővel és akarattal, akik tisztelettel szóltak hozzájuk s kenyeret nyújtottak nekik. Néztek az emberek a szovjet katonakenyérre s nem mertek utánanyúlni, nem hitték, hogy a kenyér nekik szól, nem hitték el, hogy a szeretet nekik szól, nem hitték el, amikor tisztelgett a szovjet katona, hogy a tisztelgés nekik, az ő szenvedésüknek, az ő emberi mivoltuknak szólt. Ez volt a legmegrázóbb. Meg kellett győzni azokat, akik csalódtak az emberben, hogy az ember tiszta és nagy jövendőért harcol.” 2 Ugyanitt 1994-ben még két emléktáblát is elhelyeztek a gettó idejében itt dolgozó ápolószemélyzet tiszteletére. A pesti hitközség 1946-tól kezdve a Dohány utcai zsinagógában hálaadó Istentisztelet keretében emlékezett meg a felszabadulásról, ahol a kormány tagjai és más méltóságok is képviseltették magukat.3 1955-től a szokásos megemlékezés a Wesselényi és Kertész utca sarkán lévő tábla megkoszorúzásával, 1965-től kezdve pedig a Dohány zsinagóga oldalán (Wesselényi utca 3.), a gettó egyik kapujának helyén elhelyezett újabb emléktáblánál való tisztelgéssel egészült ki. 4 A Rumbach utcai zsinagógát sokan kedvelik, de a jobb oldalán álló táb lának már csak kevesen szentelnek figyelmet, pedig a zsidók elpusztítása első hazai állomásának állít emléket. Az 1941-es Kamenyec-Podolszkijban legyilkoltak egyik gyűjtőhelye volt itt, olyan embereké, akik nem tudták magyar állampolgárságukat bizonyítani, ezért a magyar hatóságok a határ szélén a náciknak szolgáltatták ki őket. Nem mintha különösebben számítana, mert ember- és emberélet között nem lehet különbség, de a több mint tizenhatezer áldozat között számos magyar anyanyelvű zsidó is volt, akik valamilyen oknál fogva nem tudták megfelelő papírokkal alátámasztani honpolgárságukat. elbontották a Király utca 15. hát só udvara mögött. Ezt a falrészt vé gül az ÓVÁS! Egyesület 2010-ben visz szaépítette és háromnyelvű (ma gyarangol-héber) táblával látta el azt. A megrázó helyszín „egyetlen hi bája”, hogy nehezen megközelíthe tő, csak a bérház kapukódjának ismerői tudják megtekinteni. Erre a hiány-jelenlétre adott egyfajta feloldást az EMIH, amikor 2015-ben a Bét Menáchem Oktatási Központ mellett életre hívta a gettó emlékfalat. A Radius B+S tervezte emlékhely ugyan nem az eredeti fal vonalában áll, hiszen az tíz méterekkel beljebb húzódott, de az utcáról jól látható helyen van, így alkalmas a méltó megemlékezésre. CSILLAGOS HÁZAK EMLÉKE Budapesten 1944. június 21-ig a zsidónak minősített embereknek csillagos házakba kellett költözniük; ez mintegy 2000 épületet jelentett, 5 melyekből (csupán) hármat, a Kossuth tér 4., a Vasvári Pál utca 3. és a Nagyszombat utca 6. szám alatt álló Az egykori gettó helyén az egyik legújabb, 2018-ban felavatott tábla a Rumbach utca 10. alatti házon található, melynek pincéjében a terület egyik utolsó vízcsapja működött. A GETTÓFAL HIÁNYA ÉS JELENLÉTE Ha ránézünk az egykori gettótérképre, akkor az látszik, hogy a gettó falai a bérházak között húzódtak, egyébként pedig palánkkal volt elkerítve az utcai rész. A deszkakerítéseknek már nyoma sincsen, de 2006-ban az utolsó „eredeti” gettófalrészt is házakat jelölték meg emléktáblával 2014-ben. EMLÉK EGY EGÉSZ KÖZÖSSÉGNEK Gyakorlatilag minden zsinagógában megtaláljuk az egykor ott imádkozó mártírok emléktábláit, melyeket jellemzően egy túlélő családtag állított. Ebből a szokásból emelkedik ki a Frankel zsinagóga egyik táblája, melyet 2014-ben az imaház köré épült bérház elhurcolt lakóinak, az egész elpusztított közösség em lékére helyeztek el az árkádos Emlékünnepély a gettó felszabadításának 15. évfordulóján Forrás: MILEV
