Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

2021 FEBRUÁR | egység 21 EMLÉKEZÉS | JIDDISKÁJT Oberlander Báruch rabbi: 1999-től minden évben érkezett a Pesti Jesivába 10-12 bócher. Főleg New Yorkból érkeztek, itt tanultak és részesei voltak a közösségi munkának. Yudi 2002 szeptembertől 2003 nyarának végéig volt itt, az 5763-as tanévben. Mivel magyar származású volt, nagyszülei jól beszéltek magyarul, így ő is nagyon jól megtanulta itt a nyelvet. Felelősségteljes volt, ha valamilyen munkát elvál­lalt, azt mindig maradéktalanul elvégezte. Akkoriban volt egy, az USA-ban angol nyelven megjelenő Gut Sábesz újság, amelynek a cikkeit angol nyelven szö ­vegként lehetett az internetről leszedni. Minden csü­törtökön este a tanulás után betördelte az újságot, ha éjszakáig tartott, akkor is. Amit elvállalt, azt mindig becsülettel elvégezte. Sokakkal tanult együtt és tartotta a kapcsolatot, nagyon szerették őt. Kárpáti Zsolt (Joszi) abban az időben járt a tanulóközösségbe, amikor Yudi Dukes Budapesten tartózkodott. „Mindig mosolygós és optimista volt és a többiek közül is kitűnt rendkívüli segítőkészségével. Fő­leg abban volt nagyon jó, hogy észrevette, kinek van szüksége segítségre, plusz önbizalomra, kiegyensú­lyozottságra, optimizmusra. Ilyenkor akcióba lendült, és azonnal rendelkezésre állt” – mondja Joszi. tünk Yudival és családjával. Minden reményük a mi reményünk volt. Minden csodájuk a mi csodánk volt. Minden visszaesésük a mi visszaesésünk volt. Minden imájuk imánk volt. Most, amikor megtörtént az elképzelhetetlen, Yudi és családja vagyunk. Azért vagyunk itt, hogy támogas­suk, vigasztaljuk, megadjuk, amit tudunk és tegyünk, amit tudunk. Ezt teszi a család. Emlékéből fakadjon áldás. A barátok által létrehozott adománygyűjtő oldalon Ön is hozzájárulhat, hogy a mély gyásszal sújtott család ne szenvedjen hiányt anyagiakban. https://www.charidy.com/dukes/BP Yudi különleges életszemléletéről felesége is beszá­molt: „A férjem az élet minden történését és ezt a traumát is a saját fejlődésére használja fel. Hisz benne, hogy az általa átélt események mindegyike, legyen az bármilyen fájdalmas vagy félelmetes, arra szolgál, hogy a legjobbat hozhassa ki magából és még jobb emberré válhasson”. Yudi számára a legnagyobb nehézséget nem saját fizikai állapota jelentette, hanem az otthonától és csa­ládjától való távolsága. „Egyértelműen az fájt a legjobban, hogy hónapokon át nem lehettem a gyermekeimmel és a feleségemmel. Mindig is igyekeztem a lehető legtöbb időt tölteni velük. Nem könnyű belegondolni, hogy milyen sokat szenvedtek az elmúlt időszakban, és én nem lehettem velük, hogy segítséget nyújtsak. Én adni szeretek, és most leginkább csak kapok. Ezzel együtt tudom, hogy Sarah­t és engem az Örökkévaló választott ki arra, hogy átéljük mindezt. Most ebben az állapotomban kell tennem másokért, amennyire csak képes vagyok. Egy biztató mosoly, egy lelkesítő mondat, a hitem egy darabja – ezt tudom most adni”. Még kórházba kerülése után is folytatta a JNet-ben végzett munkáját, a vérvizsgálatok, eljárások, vizitek és terápiás kezelések között dolgozott telefonján és iPad­jén. Még akkor is, amikor szenvedett, gondoskodott ar­ról, hogy a remény üzeneteivel bátorítson és inspiráljon másokat. Az elmúlt 10 hónapban mindannyian együtt él-Demecs Zsolt fotója 2006-ban készült a Vasvári Pál utcai zsinagógában. A fotó A Tóra népe című album címlapján szerepelt. A TANÁR ÉS A TANÍTVÁNY EMLÉKEZÉSE

Next

/
Oldalképek
Tartalom