Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-11-01 / 148. szám

egység | 2021 NOVEMBER 16 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM Lajos aktív tagja volt az egyik cionista ifjúsági szerve­zetnek és barátja beleegyezésével a csoportból többeket „avatott” a Burza család tagjává a Lászlótól kapott do­kumentumok segítségével. A német megszállást követő­en, a hamis papírok birtokában, a fiatalok egy kelet-ma­gyarországi faluba utaztak, a termelésben segédkező, önkéntes diákoknak álcázva magukat. 1944 júniusában csendőrök jelentek meg a településen, bujkáló zsidókra vadászva. Egy jóakarójuk még időben értesítette őket, Hosszúra növesztették a hajukat, mert a Hitlerju­gend tagjai rövidre nyírt frizurát viseltek. Hagyomá­nyos német öltözékben jártak, és elutasították a ret­tegett barna inget. Számtalan módon törtek borsot a nácik orra alá: cukrot töltöttek a benzintartályuk­ba és ellopták a biciklijeiket. Egyszerűen nem voltak hajlandóak arra, hogy elfogadják annak a totalitárius utópiának a képét, melyek a nácik hirdettek. Kik voltak ők? Német fiatalok egy csoportja, akik ellenálltak a huszadik század legszörnyűségesebb gonosztetteinek. 14 évesen elhagyták az iskolájukat, hogy ne kelljen részt venniük a Hitlerjugend tevé­kenységében. 18 évesen ugyan belekényszerítették őket a kötelező katonai szolgálatba, de addig is min­dent megtettek, amit csak tudtak, hogy ellenálljanak az egyre erősödő náci hatalomnak. Graffitiket festet­tek, zsidókat védelmeztek, robbanóanyagot szállí­tottak az ellenállóknak. Csoportjukat így nevezték: Havasi Gyopár (Edelweis) Kalózok. Természetesen sokan súlyos árat fizettek bátorságukért. A legkeve­sebb az volt, hogy hosszú hajukat lenyírták. De vol­tak, akik nem úszták meg ennyivel: a csoport tag­jai közül többeket megvertek, bebörtönöztek vagy megkínoztak és 1944. november 10-én hatot közü­lük bírósági tárgyalás nélkül nyilvánosan felakasztot­tak Kölnben. Gyerekek voltak, napjainkban tanköteles közép­iskolások lennének, mégis hősiesen, bátran vállalták véleményüket és álltak ki az embertelenséggel szem­ben. Egy ilyen alkalommal nyilasok törtek be Ottlikékhoz, mert úgy értesültek – feltehetően a nyilas házmestertől –, hogy zsidót rejtegetnek a lakásban. A hirtelen akció miatt Vas Istvánnak nem volt ideje a számára kialakított búvóhelyre húzódni, annyit tehetett csak, hogy magá­ra csukta a szoba ajtaját. A nyilasokat fogadó Ottlikné azonban nem vesztette el hidegvérét: felháborodottan közölte a nyilasokkal, hogy egy olyan családról, mely­nek ősei Rákóczi fejedelmet szolgálták, ne merjék azt feltételezni, hogy zsidókat bújtat. A nyilasok megszep­pentek a nő heves kitörésétől és anélkül távoztak, hogy akárcsak a szomszéd szobába benéztek volna. Az Igazak Kertjében álló emlékfal mind Burza Lász­ló, mind az Ottlik házaspár nevét őrzi. A HAVASI GYOPÁR KALÓZOK így a cionista mentőmozgalom segítségével Romániába szöktek. Indulás előtt Lajos még átadta Burza papírja­it egy barátjának, Felsenburg Pálnak, aki Burza László néven élt a felszabadulásig. Harmat Lajos a háború után Izraelbe vándorolt, és megszakadt a kapcsolata a Burza családdal. A nyolcvanas években azonban Budapestre utazott, ahol felkutatta régi barátját, illetve azokat a tár­sait, akik Burzáék papírjainak köszönhetően maradtak életben. Burza Lászlót felterjesztették a Világ Igaza-díj­ra, melyet 1990-ben ítéltek meg a számára. OTTLIK GÉZA ÉS DEBRECZENI GYÖNGYI Ottlik Géza és felesége, Debreczeni Gyöngyi a nyilas hatalomátvétel után fogadta be budai otthonába Vas István írót, és egészen a felszabadulásig bújtatták. Bu­dapest ostromakor Ottlikot egy légvédelmi üteghez osz­tották be, ahol kétnaponta 24 órás szolgálatot teljesített. Ottlik Géza (jobbra) és Vas István (balra) Párizsban, 1963 FORRÁS: LITERA.HU A Havasi Gyopár Kalózok egy csoportja Németországban, 1938. FORRÁS: UNIVERSAL HISTORY ARCHIVE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom