Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-10-01 / 147. szám

2021 OKTÓBER | egység 21 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO zott állomási elöljáró volt, és végignézte a kivégzést, ez szerepelt a vallomá­sá ban: „Tanúvallomásában elmondta, hogy Farkast nem ismerte, az ő szerepé­re nem tud felvilágosítást adni. Elmondotta, hogy amikor a kivégzendőket a temető árkába felállították, kevésnek bizonyult a jelenlévő vörös katona, amire a vörösök parancsnoka a megjelentekhez fordult és kérte őket, hogy önként jelentkezzenek a kivégzéshez. Először senki nem jelentkezett. »Hát ez a hazafiság?« – kiáltotta a parancsnok. – »Senki sem jelentkezik, amikor a burzsujt kell kivégezni? « Erre harmincan vagy negyvenen is jelentkeztek, sokkal többen, mint amennyire szükség volt.” 9 Ha tehát hóhérokból akadt még több is, mint, amennyire szükség lett volna, akkor miért éppen Farkast kényszerítették volna ölésre? Ezt már va­lószínűleg soha nem tudjuk meg. A bíróság végül is 3 év fegyházra ítélte a harangozót. – „Nyomatékos enyhítő körülményt látott a bíróság abban, hogy 11 év telt el a gyilkosság óta és tíz éven át a bűnbánat súlyos büntetés volt a vádlottnak.” Farkas elfogadta az ítéletet. A szolnoki véres eseményekhez, amiben 11 zsidót öltek meg, megjegyzés­ként: a szolnoki öttagú direktóriumnak zsidó tagja nem volt, a 80 tagú mun­kástanácsból pedig mindösszesen hárman voltak zsidók. 10 A FÕVÁROSI TESSÉK-LÁSSÉK FELELÕSSÉGRE VONÁS A vörösterror vérengzése Budapesten valószínűleg a nagyobb rendőri ké­szültség miatt nem fajult el a vidéki méretekig, azonban a fékevesztett vörös csőcselék itt is oltott ki emberéleteket, közöttük több zsidóét is. Dr. Vándor Róbert ügyvéd és felesége Teréz körút 3. szám alatti háromszo­bás lakásába három vörös katonát telepítettek be, mondván, burzsujt nem il­let ekkora lakás. Május 2-án éjjel pakolás hangjára riadtak, hogy a hozzájuk telepített katonák éppen kirámolják a lakásukat, viszik a szebb bútorokat, szőnyegeket... Vándor doktor közönséges rablást kiáltott, s rendőrt akart hívni, Vincze Lajos azonban két lövéssel szabad utat biztosított maguknak. A házaspár holtan rogyott össze.11 A szomszédok feljelentést tettek, s egyre nagyobb közfelháborodást keltett az esett, mire a gyilkost végül az Ország­ház téren kivégezték, ahogy ezt A Magyar Detektív , a M. Kir. Államrendőrség Detektívegyesület Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesületének hivatalos lapja kommentálta: „Ez volt a budapesti forradalmi törvényszék egyedüli igazsá­gos ítélete, mert a maguk fajtájú gyilkos kommunistát ölették meg.” 12 A CENZÚRÁZOTT, MAJD BETILTOTT ZSIDÓ SAJTÓ Az Egyenlőség fejlécében mint „a magyar zsidóság politikai hetilapja” aposzt ­rofálta magát, alatta pedig büszkén hirdette két fő szerkesztőjének, Szabol­csi Miksa (1857–1915) és fia, dr. Szabolcsi Lajos (1889–1943) nevét. Ehhez képest a lap 1919. március 29-ei összevont számának fejlécében érdekes vál­toztatásra figyelhetünk fel, hogy a fenti adatok helyét az alábbi rövid cím vette át: „zsidó hetilap”.13 A változtatás mögött politikai ok sejthető, melyet minden kétséget kizáró módon meg is válaszolt az 1919. szeptember 11-én újból – a megszokott módon – megjelenő Egyenlőség főszerkesztője „Az Egyenlőség március 29-ikén, április 5-ikén és április 12-ikén megjelent számaiért, melyek a proletár-diktatúra idején, a terror nyomása alatt láttak napvilágot s amely számokról szerkesztői jegyzésem is hiányzik, semmifé­le felelősséget nem vállalok. Szamuely Tibor április 12-ikén a kezünkből már három héttel azelőtt kiragadott Egyenlőség et is betiltotta, azzal a megjegyzéssel, hogy meg fogja szüntetni a zsidó vallást és a zsidó egyházat.” 14 A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ELHATÁROLÓDIK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGTÓL Magyarország legnagyobb zsidó közössége, a Pesti Izraelita Hitközség ve­zetése, amennyire azt a cenzúra és a 133 napos rémuralom engedte, a leg­messzemenőbb mértékig szintén el­határolódott a Tanácsköztársaság ideo lógiájától, s azok hirdetőitől, ve­­zető gyilkosaitól. A neológ hitköz­ség Székely Ferenc (1885–1936) el­nöklete alatt 1919. augusztus 28-án egy hat pontból álló nyilatkozatot fogadott el,15 melynek érdemes szó szerint megismerni legalább az első, harmadik és negyedik pontját: 1. pont: „A Hitközség a maga és az egész magyar zsidóság nevében végtelen örömének ad kifejezést afö­lött, hogy az úgynevezett Proletár­diktatúra esztelen és erőszakos kor­mányzati rendszere, mely minden hitközséget és generációk munkájá­val és áldozatkészségével felépített gyönyörű intézményeit végpusztu­lással fenyegette – saját bűnében összeomlott.” 3. pont: „A Hitközség ennélfogva fájdalommal és egyúttal megbotrán­kozással állapítja meg, hogy a kom­munista uralom vezérkarában és tá­borában nagy számmal voltak zsidó származású emberek, akik majdnem kivétel nélkül már előbb váltak hűt­lenné vallásukhoz, mint később ha­zájukhoz. Miután pedig ezeknek a Andrássy Gyula szobra fölé épített „Munka Háza” című 1919. május 1-jei díszlet FORRÁS: FORTEPAN / MARICS ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom