Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-10-01 / 147. szám

2021 OKTÓBER | egység 19 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO gük a zsidó vallásból kitért, sokszor olyan családba született, ahol már a szülők sem gyakorolták őseik vallását, vagy ha az illető formálisan nem is tért ki a hitközség kötelékéből, vallását nem gyakorolta. Azt is tényként kell kezelnünk, hogy ezek az emberek nemcsak a tórai törvényektől, de még az egyetemesnek tekinthető kőtáblákba vésett tízparancsolattól is elszakad­tak. S utóbbi nyilvánvalóan igaz volt a korszak inkriminált keresztény po­litikusaira is. RÖGTÖNÍTÉLÕ TÖRVÉNYSZÉK A kormányzótanács április 21-én elsősorban az ellenforradalmi moz galmak elfojtására felállította a „Frontmögötti Bizottságokat”, mely nek parancsno­kává – a zsidó származású – Szamuely Tibort (1890–1919) nevezték ki, azonban az ártalmatlannak tetsző bizottságba „elfelejtettek” tagokat ültet­ni, s szabályokat írni, hatásköröket adni, így aztán Szamuely egymaga dönt­hetett mindenben. Ezt a nem kis hibát – a szintén zsidó származású – Böhm Vilmos (1880–1949) hadügyi biztos is leszögezte könyvében, aki egyébként a kontrollálatlan események idejében is aggodalmát fejezte ki. Ahogy az 1947-ben megjelent emlékiratában áll: „[...] Szamuely csapatai sok felesleges, a forradalomnak csak ártó és sem­mit nem használó kegyetlenkedést követtek el. [...] az ellenforradalom leve­rése után átengedte a teret a vérgőztől és a harcokban felhevült, társaik el-ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚAK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN Magyarországon 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársasá­got. A forradalmi kormányzótanács elnöke a kiskunhalasi református családból származó Garbai Sándor (1879–1947) lett, azonban a tény­leges hatalom egy erdélyi faluban, Le lén, egy kitért izraelita családba szü letett Kun Béla (szül.: Kohn, 1886–1938) külügyi és hadügyi nép­biztos kezében összpontosult. Tényként megállapítható, hogy a kormányzótanácsban és a népbiz to­sok között felülreprezentált arány­ban voltak zsidó származású embe­rek, a 45 vezetői pozíció közül 31-et töltöttek be.1 Megdöbbentő az arány, azonban mindennél fon­tosabb hangsúlyozni, hogy többsé-Az 1919-es év abszolút vesztesei A VÖRÖSTERROR ZSIDÓ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Az 1919-es Tanácsköztársaságot sajnos a mai napig sokan a képzeletbeli zsidó bűnök közé sorolják. Teszik ezt, mert az akkori vezetők jelentős része zsidó származású volt. De ne feled­jük, ahogy akkor a hitközség fogalmazott: „minden egyes zsidó származású kommunistával szemben legalább ezer zsidó vallású magyar honpolgár állt”. Szinte semmilyen szó nem esik arról, hogy a haza valódi zsidó közössége pont ugyanannyit, vagy talán – a rágalmak miatt – még többet szenvedett ekkor, arról nem is beszélve, hogy a vörösterrort követő fehérterror is elsősorban őket mint ártatlan közösséget sújtotta. A Judapest anno rovat keretein belül a vörös ­terror zsidó áldozatainak igyekszünk emléket állítani. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Budapesti utcakép 1919-ből FORRÁS: FORTEPAN/HORVÁTH MIKLÓS DR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom