Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-10-01 / 147. szám
2021 OKTÓBER | egység 17 HASZIDIZMUS | JIDDISKÁJT tett említést a királynak írt beszámolójában a legendáról: „[Tokajban] ugyanis arany terem vessző alakjában, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekergődzött kacs formájára...”4 . Born Ignác bányász 1774-ben kiadott úti beszámolójában is megemlíti a legendát, szerinte az a szőlőben talált arany valójában gyanta, az aranydrótok pedig a földből kerültek a szőlővenyigékre, és megemlíti, hogy Mária Terézia a bécsi udvari ásványgyűjteménybe is beszerzett egy ilyen tokaji aranyat. 5 SALAMON KIRÁLY ARANYFÁI Érdekes, hogy Ránénu Áser (a RAS, 1250–1327) azt írja a kommentárjában6 a Jeruzsálemi Talmud nevében, hogy Salamon ültette ezeket a fákat „bölcsességében” 7. De a fent idézett Babilóniai Talmud8 felsorolja ezt a kü lönböző állandó csodák között, amik a Szentélyben történtek, ezzel pedig egyértelműen kizárja a jeruzsálemi aranyfák természetes voltát. A rabbinikus irodalom is ezt fogadja el annak a kérdésnek válaszaként, hogy hogyan ültethetett fát Salamon, amikor ez meg van tiltva9 . Mivel ezek nem termé szetes fák voltak, nem volt tilos őket elültetni 10 AKI MÁR EGYSZER IVOTT MAGYAR BORT... A fentieken kívül a tokaji bor zsidó vonatkozásairól több helyen is szó esik a rabbinikus irodalomban11 . Ezek közül két olyan történetet emelnék ki, melyeknek, bár ARANYAT TERMÕ FÁK A Talmud egyik történetében szerepel1 , hogy amikor Salamon király felépítette a jeruzsálemi Szentélyt, akkor többféle aranyfát ültetett, amelyeken aranygyümölcsök termettek. Amikor fújt a szél, ezek lehullottak, a kohénok összegyűjtötték, és ebből az aranyból éltek. Amikor azonban bálványimádó népek törtek a Szentélybe, ezek a fák elszáradtak, és majd csak akkor fogja őket visszaadni az Örökkévaló, amikor elérkezik a megváltás és a Szentély újjáépül. Jáákov Emden rabbi [1698–1776] (akinek apja, Cvi Áskenázi [1656–1718] amszterdami rabbi Budán nevelkedett és magyarul beszélt2 ) a Talmudhoz írt jegyzeté ben3 azt írta: „egy kicsit ehhez a csodálatos dologhoz hasonló létezik Tokaj vidékén: időnként találnak aranybogyókat a szőlőszemekben, ami ott nő és még aranyszálak is nőnek rajtuk kívülről. Ezt mondták nekem nagy emberek, megbízhatóak, akik a saját szemükkel látták”. AZ ARANYSZÕLÕ LEGENDÁJA Amikor ezt a bár micvám után először olvastam, akkor arra gondoltam, hogy ez talán csak egy félreértés, és esetleg azt mondták neki, hogy a tokaji szőlő aranyat ér. Azonban szerkesztőm, Steiner Zsófia felhívta rá a figyelmemet, hogy az aranyszőlő legendája valamikor meglehetősen közismert volt. Elsőként Galeotto Marzio (1427–1497 körül), Mátyás király krónikása Nőnek-e aranyrögök „Tokaj szőlővesszein”? TOKAJI BOR A ZSIDÓ MESTEREK TÖRTÉNETEIBEN Az ősz a szüret ideje, így ebben a hónapban a szőlők és a zsidóság témájával fogunk foglalkozni – mégpedig egy egészen szokatlan aspektusból. A zsidó hagyomány ugyanis megőrizte egy régi magyar legenda nyomait – ennek nyomán arra keressük a választ, valóban termett-e valaha aranyszőlő Tokajban. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA
