Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 SZEPTEMBER 16 hogy itt Lőw Immánuelről (1854– 1944), a híres szegedi neológ rabbi­ról van szó, és nem egy német zsidó kutatóról. Az ő azonosításával szemben ugyan van egy másik vélemény18 , de szerintem se ez, se az nem releváns, hisz az ezt megelőző több száz év­ben nem találjuk nyomát a rabbini­kus irodalomban annak, hogy bár­ki nem-kósernek nyilvánította volna a Kelet-Európában nagyon elter­jedt fehérfűzt. Kétséges, hogy ott, ahol sok millió zsidó élt, ideértve a RöMÁ, a Sulchán áruch társszerzőjét és több kommentátorát is, ne lenne említés arról, ha nem lehetett volna használni, így ebből arra következ­tethetünk, hogy ezt mindig elfogad­hatónak tekintették. Az első, aki az utóbbi években nem-kósernek nyilvánította ezt a fajtát, az Jechiel Michl Stern (szül. 1949), a jeruzsálemi Ezrát Torá ne­gyed rabbija, akinek nagyon sikeres, képekkel illusztrált könyvsorozata van különböző háláchikus témák­ról. Ebben – a háláchá tanulmányo­zásához hasznos és népszerű soro­zatban – jelentetett meg 1992-ben egy könyvet az ünnepi csokor négy növényéről az összes kóser és nem­kóser fajta képes felsorolásával. Eb­ben azt írja a fehér fűzről19 : „Fehér fűz: egy fűz fajta, ami a folyó men­tén nő... és nem ajánlatos ezt hasz­nálni a micvára. A levelei szélesek és a recéi különlegesen nagyok... A nö­vénykutatók véleménye eltér arról, hogy a vesszője vörös vagy nem...”. Hiába nem mondja ki egyértelmű­en, hogy nem kóser, a többi könyv, ami utána megjelent, már tényként közli, hogy a fehérfűz nem kóser a micvára. A problémám ezzel az, hogy nem felel meg a valóságnak, hisz én saját szememmel ellenőriz­tem a fehér fűzet, és a levelei egyál­talán nem különösebben recések 20. KÓSER-E A SZOMORÚFÛZ (SALIX BABYLONICA)? Több helyen olvastam, hogy a szo­morúfűz nem kóser a micvára, de a kutatásom itt is azt mutatja, hogy Stern rabbi volt az első, aki 1992-es könyvében nem-kósernek nyilvání­totta21 : „Salix babylonica (szomorú ­fűz): nem ajánlatos használni a mic­vára. Ez a fűz folyó mentén nő, a leveleinek széle olyan, mint a fűrész és különösen nagyok a recéi. Annak ellenére, hogy két kósersági ismerte­tőjegye megvan, hosszúkás a levele és a vesszeje vörös, de mivel a levele olyan, mint a fűrész, ezért nem hasz­nálható... A kutatók azért nevezik szomorúfűznek, mert a formája szo­morú, elhanyagolt és lefelé hajló. A levele különlegesen keskeny és kicsit olyan, mintha össze lenne hajtva”. Itt is meglepő az az állítása, mi­szerint „a leveleinek széle olyan, mint a fűrész és különösen nagyok a recéi”, mivel ez nem felel meg a valóságnak. Fent már idéztem Zo­hár Amar professzor megállapítá­sát, hogy a sarló kis barázdáinak mélysége 0,5-1,5 mm-ig terjed. Sa­ját méréseim szerint a szomorúfűz recéi semmiképpen nem haladják meg a 2 mm-t, inkább 1-mm-esnek mondhatók. Ezek alapján semmi alapja nincs ezt a fajtát nem-kóser­nek nyilvánítani 22. 2016 novemberében, a nagyün­nepek után egy pár európai rabbi­kollégával együtt az a megtisztel­tetés ért, hogy fogadott bennünket a Chájim Kanievsky rabbi (szül. 1928), a litvis világ legnagyobb tó­ratudósa. A zsebemben vittem pár darab szomorúfűz gallyat, és meg­mutattam neki azzal, hogy van, aki nem-kósernek nyilvánítja ezt a re­cék miatt, és kikértem a véleményét a kérdésről. Kanievsky rabbi kézbe vette a leveleket, és gondolkodás nélkül kijelentette, hogy „kóser vö­jasar” – ez a jiddis kifejezés azt jelen­ti szó szerint, hogy kóser és egyenes, ami a közismertebb „glátt kóser” megfelelője. A SALIX ÉS A POPULUS: MELYIK FÛZFAFÉLÉT HASZNÁLHATJUK? Fentebb idéztük, amit a Sulchán áruch írt a fűzfáról, hogy „ez egy is ­mert fa és ez a neve”. Utánanéztem szakkönyvekben, hogy megtalál­jam ennek a növénynek a tudomá­nyos elnevezését. A Mászé Tuviá című könyvben, ami 1707-ben jelent meg Velencében, a szerző, Tuvijá Háko­hén (1652–1729), az orvos azt írja 23: „Fűzfa – ez egy ismert fajtájú, római nyelven [latinul] salix ”. A salix ról azt írja Amar profes z ­szor24 : „ma az árává a salix nemzet ­séghez tartozik, aminek 170 fajtá­ja van világszerte. Ezzel szemben a Sulchán áruchban említett cáfcáfá a po ­pulus, vagyis a nyárfák nemzetségé ­hez tartozik, amihez 30 faj tartozik. Érdemes megjegyezni, hogy a salix azonosítása az egyik legbonyolul­tabb a növényvilágban, mert gyak­ran keverednek egymással (hibri­dizálnak), és így egyre nehezebb ráismerni az alfajtákra a nemzetsé­gen belül. A salix és a populus között nem nagyon van keveredés. ...az eu­rópai kontinensen 60 fajta fűzfa ta­lálható és biztos, hogy a különbö­ző ottani közösségek sok különböző fajtát használtak, ami épp az ő kör­nyezetükben megtalálható volt... Maga az a tény, hogy a háláchikus irodalom nemzedékeken át nem na­gyon foglalkozott az árává azono ­sításával, arra tanít minket, hogy gyakorlatilag ellenvetés nélkül el­fogadták a könnyebb felfogást, mi­szerint az összes salix fajta, aminek megvan a három ismertetőjegye, használható”. Próbáltam az idősebb korosztály­nál itt Magyarországon utánaérdek­lődni, hogy van-e hagyomány arról, melyik fűzfélét használták és melyi­ket nem, de senki nem tudott olyat egység | 2021 SZEPTEMBER 16 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ Szomorúfűz

Next

/
Oldalképek
Tartalom