Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

2021 SZEPTEMBER | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ A „SZÜLÉSZETI SZÜKSÉG-KERESZTELÉS” A zsidó bábaasszonyokat a keresztény falusi nők köré­ben is kedvelték, vallásos zsidó nő viszont nem szült ke­resztény bábánál. A zsidó bábák jelenléte a zsidó gyer­mekek születésekor biztosította a rituális tisztaságot. A A BÁBAMESTERSÉG – zsidó bábák a 20. század elején A zsidó közösségekben a bábamesterség nagyon fontos foglalkozás volt. A tudás általában ge­nerációról generációra hagyományozódott. Ezt a speciális női tudást az elzárt zsidó közösségek falvaiban a nők családon belül adták át. Gyakran a rabbik feleségei végezték a szülés körüli teendőket és követték tovább a megszületett gyermek fejlődését. A bábák tudása összetett volt, a szülés mellett tanácsot adtak a menstruáló nőknek, figyelték és segítették a szoptatást és a csecse­mőgondozást, volt tudásuk a magzatelhajtásról, bár ez szigorúan tilos volt, és sokat tudtak a nemi betegségekről is. CZINGEL SZILVIA ÍRÁSA A BÁBASÁG SZABÁLYOZÁSA Az első bábarendeletet, amely vizsgához kötötte a bábák működését, Mária Terézia vezette be 1748-ban. 1766-ban pedig megjelent Weszprémi István debreceni tiszti főorvos Bába Mesterségre Tanító Könyve, amely az első magyar nyelvű bábakönyv lett. Hrotkó Larissza a zsi­dó bábákról írt tanulmányában jegyzi meg, hogy a már működő városi bábaképzésbe a 19. század elején a zsidó nők még nem kapcsolódhattak be, bár az igény megvolt rá, hogy ha zsidó asszony szült, zsidó bába segédkezzen benne.1 A szülést sok helyen – elsősorban falun – zsidó bábák vezették le, a jobb módú zsidó nők már a vizsgált időszakban orvossal vagy orvosnál szültek. A SZÜLETÉS KÍSÉRÕI A zsidó bábákról és a szülő nővel kapcsolatos teendők­ről Hrotkó Larissza a talmudi idők családi viszonyai­ról írott tanulmányban számos olyan archaikus hagyo­mányról tesz említést, aminek nyomát már a 20. század elején is csak nagyon foszlányosan lehetett fellelni.2 A szerző említi, hogy a szülést segítő asszonyt a talmu­di irodalomban majalledetnek, „bölcs asszonyoknak” vagy chájának, azaz életadónak nevezték, ugyanúgy, mint a szülő nőket. A 20. század elejei zsidó közössé­gekben azonban ezeknek a megnevezéseknek már nem volt fellelhető a nyoma. A bába szó szláv eredetű, melynek jelentése vénasz ­szony, nagyanya, boszorkány („vasorrú bába”), szülésznő. Bár a bábák eleinte csak a szülő nő és a gyermek gondozására szorítkoztak, idővel nagy tekintélyre tettek szert, fontos, bensőséges viszonyt alakítottak ki a nőkkel. Tapasztalatuk révén a körül­metélés során is egészségügyi felügyeletet bizto sít­hat tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom