Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 AUGUSZTUS 22 étel járulékos része, kevésbé fontos alapanyaga. Ha egy ételnek van egy jól elkülöníthető fő alkotórésze, akkor csak arra mondunk áldást, a kiegészítő részekre pedig nem3 . Így pl. ha egy saláta földön és fán termő növényeket is tartalmaz, de előbbi van többségben, pl. paradicsom, paprika, salátalevél és dió, akkor csak a földön termőkre mondunk áldást. Ha azonban alma és körte a fő alkotórész egy kevés banánnal szemben, akkor a fán termők áldását mondjuk. Ugyanígy, ha például egy paradicsomot megsózunk, akkor csak egy földön termőkre mondott áldást mondunk, a sóra külön nem mondunk egy sehákol t. A FÕ-FÕÉTEL Az előbbi kapcsán azt állapítja meg a háláchá, hogy a kenyér a legfőbb étel. Ennek az alapja a bibliában is megtalálható, völechem löváv enos jiszád, „...a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét” 4. Ez tehát azt jelenti, hogy akármekkora étkezést eszünk, akár egy nagy lakomát is, ahol többféle hal, leves, húsétel és mindenféle köret és saláta kerül az asztalra, ha kenyeret is eszünk, akkor először arra kell áldást mondani. Az összes többi étel mind a kenyéráldás alá fog tartozni, nem kell elmondani a többi féle áldást az ételek fajtái szerint 5. Kivétel ez alól a desszert, mert az édesség nem számít az étkezésbe, azt már „nem fedi le” a kenyéráldás, hanem arra külön mözonot áldást kell mondanunk 6. KENYÉR NÉLKÜL ELESÜNK AZ ÁLDÁS LEHETÕSÉGÉTÕL A New Yorki pápai jesivában volt egy tanárom, Wéber Benjámin Joszéf zl rabbi, aki Soltvadkertről származott. Ő gyakran jegyezte meg kritikusan, hogy „ezek az amerikai fiúk bő ségesen étkeznek, de mivel nincs kenyér hozzá, csak egy pici kis utóáldást mondanak. Milyen dolog ez? Egy étkezéshez kell lennie kenyérnek, és aztán egy komoly áldást kell mondani az Örökkévalónak.” Mire is gondolt Wéber rabbi? Az utóáldás elmondása tórai parancsolat, „És midőn eszel és jóllaksz, áldd az Örökkévalót, a te Istenedet...” 7. Ez az úgynevezett asztali áldás (ben csolás), mely három plusz egy áldás ból áll8 , melyet akkor mondunk, ha jóllaktunk. Ez azonban a kenyérhez kötődő áldás, tehát, ha nem ettünk kenyeret, akkor ezt az áldást nem mondhatjuk el. Bölcseink azonban úgy rendelkeztek, hogy a hosszabb, kenyérevés után mondott áldás mellett két másik utóáldás is legyen a többi ételféleség fogyasztása után. Van egy Izrael hét gyümölcsére (búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya)9 , valamint az ezekből készült süteményre és borra, melyet a Talmud10 úgy nevez, hogy bráchá méén sálos, „az [egy] áldás, mely há romból áll össze”. Azért kapta ezt az elnevezést, mert tartalmazza a szokásos három asztali áldás rövidített változatát11 . A másikféle rövid utóáldás, a boré nöfásot pedig mind össze három sorból áll12 és akkor mondjuk, ha az előző kategóriákba nem eső étkezésünk volt, pl. csak fagylaltot ettünk vagy kólát ittunk. Ezért volt hát mérges Wéber rabbi, hogy sokan úgy ettek egy kiadós ebédet, hogy nem ettek hozzá kenyeret, és ezzel elveszítették a lehetőségét annak, hogy egy nagy utóáldást mondhassanak. A KÉZMOSÁS ELÕÍRÁSAI A kenyér kapcsán találunk további, teljesítendő kritériumokat is, így először is az evés előtti kézmosás előírását. Ez a kézmosás természetesen nem az a tisztasági kézmosás, melyre gyermekkorunkban tanítottak minket, hogy piszkos kézzel ne együnk. Ez a fizikailag tiszta kéz rituális mosása. Miért fontos ez a kézmosás? Ennek története a Szentély idejéből ered, és azokhoz az ételekhez kapcsolódik, melyek a Szentföldön szentnek számítanak. Így pl. a tru mából csak a kohénok és család tagjaik ehettek13 , de ha tisztátalan kézzel nyúltak hozzá, akkor utána tisztátalannak, „romlottnak” számított és el kellett égetni14 . A Bölcseink megállapították, hogy az emberek tisztátalansága leginkább a kezükön keresztül keletkezik. Ugyan lehet másképpen is tisztátalanná válni, például temetőben, ha az illető közel áll egy sírhoz vagy ha egy elhunyt emberrel egy fedél alatt van15 , azonban ezek nem minden napi események. Ennél gyakoribb, ha egy elhullott állatot érint meg valaki16 . Ezért úgy vesszük, hogy a kéz tisztátalan, ezért a szent étel evése előtt mindig le kell mosnunk a kezünket rituálisan is 17. KÉZMOSÁS GYAKORLÁSKÉPPEN Hogy jön ez a kenyérevéshez? Igaz, hogy az a kenyér, amit mi itt Budapesten megeszünk, nem izraeli búzából készült, és nem is kohénoknak szánt étel, de Bölcseink azt mondták, hogy minden zsidó, nem csak a kohén, szokja meg, hogy mielőtt megérinti az ételt, kezet mos. Ezáltal mindenkiben kialakul egyfajta érzékenység az étel iránt, és ha újra állni fog a Szentély és lesznek Izraelben szent ételek, akkor tudni fogjuk, hogy azt nem szabad csak úgy megérinteni. Ez azonban csak a kenyérevés kapcsán lett törvénybe iktatva, hiszen, ahogy az előző részben már tárgyaltuk, a valós étkezést, a jóllakást, a kenyérevés jelenti, és a törvény szerint a kézmosás nem az érintés, hanem az evés előttre vonatkozik. Természetesen, ha majd újból fognak fogyasztani trumá t a kohénok, akkor a gyümölcsök is szentnek fognak számítani. Mi pedig addig is kezet mosunk kenyérevés előtt mintegy gyakorlásként a messiási időkre18 . Ehhez mindkét kezünket leöntjük háromszorháromszor minimum egy dl vízzel19 : olyan ez, mint egy „mini rituális fürdő”, majd elmondjuk az ál nötilát jádájim áldást 20 . MIKOR KELL KEZET MOSNI? Mennyi az az ételmennyiség, amely már tisztátalanná válna, ha mosatlan kézzel érintenénk? Bölcseink szerint ez egy tojásnyi méret: ha ennél kevesebb az étel, akkor morzsának számít, amit nem lehet tisztátalanná tenni. Ezért akkor kell kezet mosnunk a kenyérevés előtt, ha eszünk
