Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-07-01 / 144. szám

2021 JÚLIUS | egység 15 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO Óbuda 200 dolásnak, tehetetlen földreomlások­nak, meddő, értelmetlen visszahívo­gatásoknak sötét, félelmetes hajléka lesz ez a hely, falai jajnak-sirámnak visszaverői, tápláléka fohászos só­haj, itala keserű könny, van-e értelme hálaünnepnek azért, hogy megnyíl­nak a könnyeknek kapui? A vallás lelke felel: én ze, ki im bész Elókim! Ha komor, fekete is a hely uralkodó színe, ha az élettagadás­nak, a félelmes mozdulatlanság­nak, a borzongató megszűnésnek, a sivár némaságnak, a legnagyobb Nem-nek, a Halálnak hatalmát lehe­li-lihegi is itt minden tégla, bizony mégis az Isten háza ez, a végtelen­ség szelleme lebeg körülötte, az élet REJTÉLYES ÖSSZEFÜGGÉSEK... Schreiber rabbi szerencsétlensége­kor dr. Edelstein Bertalan (1876– 1934) budai rabbihoz igyekezett, aki utólag több, általa rejtélyesnek aposztrofált mozzanatról emléke­zett meg barátjáról és kartársáról írt nekrológjában. Az első ilyen dr. Ve­netianer Lajos (1867–1922) újpesti főrabbi temetésén történt, amikor az ifjú Schreiber megjegyezte neki, hogy milyen érdekes, az ő héber neve is „Jicchok Jehudó”. A temető avatásának napján tragikus körül­mények között elhunyt rabbikra terelődött a szó, akkor idézték fel a szerencsétlenül esett Feuerstein Ábrahám Sámuel (1844–1891) kő­bányai rabbi emlékét is. Schreiber pedig az avatási beszédében nem is sejthette, hogy retorikai kérdésére – „ki lesz az első lakója az élet há­zának?” – néhány nappal később ő maga fog véres felelet adni. Utólag pedig valóságos jóslatnak hangzik Schreiber rabbi egy kijelen­tése, melyet akkor mondott, amikor a székesfehérvári neológ főrabbiál­lást – más mellett – azzal utasította vissza: „engem a villamos köt Buda­pesthez!” 27 RÉGI TEMETÕK CSONTGYÛJTÕJE A külső Bécsi úti temető lett tehát a másik három óbudai temetőben pihentek végső nyughelye, de ta­lálunk itt embereket az egykori vízivárosi temetőből, sőt még az 1806-ban felszámolt krisztinavárosi zsidó temető közös síremlékét is itt magasodik.28 De sajnos nem csak felszámolt temetők közös sírhantjai domborodnak itt; az egyik árnyas út mellett kőkeretes ibolyaszőnyegből emelkedik ki a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházában lemészá­rolt áldozatainak emlékoszlopa is – mártír emlékükből fakadjon áldás! A Laktanya utcai ótemető emlé­két 2015 óta bronztábla őrzi, melyet a helyi önkormányzat és a Frankel Leó utcai zsinagógakörzet állított közösen. Az egykori táborhegyi temető ravatalozója ma irodaként funkcionál, de kívülről eredeti for­májában strázsál a Laborc utca ele­jén. A pálvölgyi temetőt emlékjel nem, de a művészet halhatatlansága őrzi. 1 Weisz Miksa dr., „Vándorló halottak.”, 1. rész, Egyenlőség , 1916. 35. évf. 20. szám, 16–17. old.; 2 Nagy Lajos, „Az Óbuda Laktanya-utcai felhagyott zsidó temető római sírkövei”, in: Alföldi András dr. (szerk.), Archaeologiai Értesítő . 1945. III. Folyam, V–VI. Kötet, 120. old. A továbbiakban: Nagy, 1945.; 3 Az óbudai hitközség első rabbijainak sírkőfeliratait Bató J. Lipót jegyezte le 1907-ben. Ld.: Bató J. Lipót, „Adalékok az óbudai hitközség és chevrák történetéhez”, in: Blau Lajos dr. (szerk.) Magyar Zsidó Szemle 24 . Budapest: Atheneum, 1907. 32–50. old.; 4 „Kölyökcsiny az óbudai zsidó temetőben.”, Pesti Hirlap , 1883. 5. évf. 178. szám, 13. old.; 5 Ld. 1. jegyzet; 6 „Tárcza – Magyar tudományos akadémia.”, Pesti Napló , 1869. 20. évf. 26. szám, 2–3. old.; 7 „Egyveleg – 13. (Az ó-budai izraelita temetőnek)”, in: Rómer Flóris dr., Archaeologiai Értesítő . 1872. VI. Kötet, 88. old.; 8 Gálosi Soma, „A római Civis – és az óbudai zsidó kereskedő 150 éves közös sirköve az Óbudai Zsidó Muzeumban”, Budai Napló , 1934. 31. évf. 1166. szám, 3–4. old.; 9 Nagy, 1945. 121–125. old.; 10 „Kiürítik a III. Laktanya-utcai temetőt.”, Szabad Szó , 1950. 52. évf. 39. szám, 6. old.; 11 Fehér Jolán Antónia, Budapest székesfőváros temetőinek története . Budapest: Bölcsészdoktori értekezés 1933. 75. old.; 12 Szerb Antal, Budapesti kalauz Marslakók számára. Budapest: Löbl Dávid és Fia, 1935. 23. old.; 13 „Napi hirek – Temetők kiüritése.”, Pesti Hirlap , 1892. 14. évf. 10. szám, 6. old.; 14 „Napi hirek – Költözködő temető.”, Pesti Hirlap , 1910. 61. évf. 227. szám, 12. old.; 15 „Hirdetmény két temető kiürítéséről”, Ujság , 13. évf. 294. szám, 7. old.; 16 „Az óbudai zsidó hitközség”, Pesti Hirlap , 1887. 9. évf. 337. szám, 5. old.; 17 „Az óbudai uj temető.”, Pesti Napló , 1903. 54. évf. 284. szám, 20. old.; 18 „Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1921. február 9-én (szerdán) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése”, Fővárosi Közlöny , 1921. 32. évf. 6. szám, 189–190. old.; 19 „Még ebben az évben megnyilik az óbudai uj zsidó temető”, Az Est , 1921. 12. évf. 101. szám, 6. old.; 20 „Megrendítő Hősök Napja a zsidó templomokban – Óbudán”, Egyenlőség , 1938. 58. évf. 22–23. szám, 10. old.; 21 „Hirek – A BIH óbudai templomkörzete”, Uj Élet , 1960. 16. évf. 18. szám, 6. old.; 22 „Hirek – Nincs temetőjük az óbudai zsidóknak.”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 8. szám, 13. old.; 23 „Hirek – Az óbudai temető fölépítése.”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 42. szám, 11. old.; 24 A ravatalozón található márványtábla alapján; 25 „Hirek – Az óbudai zsidó temető.”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 23. szám, 15. old.; 26 „Az óbudai főrabbi utolsó beszéde: a temetőről és a halálról”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 49. szám, 1–2. old.; 27 Edelstein Bertalan dr., „Az óbudai pap tragédiája”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 51. szám, 6. old.; 28 Komoróczy Géza (szerk.), A zsidó Budapest . Budapest: Városháza, MTA Judaisz tikai Kutatócsoport, 1995. 1. köt. 90. old. öröklétűségének eszméjét a jónak diadalát, a szeretet győzhetetlen­ségét, az erkölcs erejét harsogja az élettelen alkotás az élők lelkébe.” 26 Klein főrabbi síremléke A tragikusan elhunyt Schreiber neológ főrabbi. FORRÁS: MILEV

Next

/
Oldalképek
Tartalom