Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 JÚNIUS 20 AZ ALAPMÛ MEGSZÜLETÉSE Néhány évtizeddel később azonban felmerült az igény egy magyar nyelvű kiadványra, amelyben részletesen megtalálhatóak lennének a családi élet tisztaságának törvényei. Csakhogy az idegen nyelv használatának tilalma nagyon szigorú volt. Éppen ezért Káháná Zeév Volf (1849–1940) csornai rabbi a csornai Mácháziké Hádász Egyesület nevében a magyar nyelvű kiadvány ötletével dédnagymamám testvéréhez, Grünwald Mózes (1853–1910) huszti rabbihoz fordult engedélyért. A fönt említett Grünwald József rabbi unokája nagyon hezitált 5, hogy vajon meg lehet-e engedni ezt, végül azzal az ötlettel állt elő, hogy talán magyar nyelven, de héber betűkkel lehetne megjelentetni, „de ha magyar nyelv nem ad erre lehetőség, akkor legalább jelenjen meg kétnyelvű kiadványként, úgy, hogy az egyik hasáb jiddisül legyen és mellette jelenjen meg a fordítás az ország nyelvén”. Ez azonban nem valósult meg. Bár nem tudjuk, hogy ez a fenti kezdeményezés pontosan mikor volt, azonban, mivel Grünwald rabbi 1910. augusztus 12-én hunyt el, csak ez előtt keletkezhetett a levél. További támpontot ad, hogy a válaszlevélben úgy hivatkozik Grünwald rabbi a Mácháziké Hádász Egyesületre, mint ami „nem régen jött létre”, ez pedig 1909-ben volt6 . Az igény nem csak a csornai szer vezet számára tűnt fel. Szatmárnémetiben élt ekkoriban egy ortodox zsidó hittanár7 , Blasz Ede (Élijáhu), és ő volt az, aki 1909-ben Szatmárnémetiben megjelentetett egy ilyen kiadványt בקעי תיב תרות [Jákób háza tanítása] – A zsidó nő kötelmei címmel. A 46 oldalas könyv magyar nyelvű előszavában így ír: „Azt hiszem, hogy jelen könyvem hézagpótló a magyar zsidó családokban. Mindmáig nem jelent meg hazánk nyelvén oly mű, mely kimerítően felsorolta volna a zsidó nő kötelmeit. [...] Ötféle ilyen nemű vallási törvényről írok e műben: a gyertyagyújtásról, szombat és ünnepnap előestéjén, chaloh-vételről, a hús kisózásáról, az edények alábuktatásáról és végre a házaséletre vonatkozó szabványokról. Ez utóbbival külön bevezetésben is foglalkozom. [...] Jutalmam az leend, ha e könyvem kiadásával némileg hozzájárulhattam a magyar zsidó nők vallásosságának emeléséhez.” A héber nyelvű előszóban emellett azt is írja, hogy egy híres rabbinak odaadta a könyvet, aki alaposan átnézte és „jókat mondott róla és azt mondta, hogy helyes dolgot tettem”. Ezenkívül egy másik nagyon híres rabbi („a nemzedék ékessége”) engedélyt adott e mű megjelenésére. A Szatmár-Németi újságban 1909. november 14-én8 megjelent hirdetésben is az szerepel, hogy a mű „hírneves rabbik jóváhagyásával” jelent meg, azonban sem itt, sem a könyvben nincsenek ezek a rabbik megnevezve. Talán Grünwald rabbira utal, talán másra. A könyvnek nagy sikere volt, olyannyira, hogy Blasz 1911 december havában Debrecenben aláírja a második kiadáshoz írt előszavát, 1924 márciusában pedig már a harmadik kiadáshoz írt előszót. Erről az Egyenlőség 1925. március 28-án megjelent számában9 olvasható rövid híradás: „ A zsidó nő kötelmei. Most jelent meg harmadik kiadásában, igen finom papíron, gyönyörű nyomással, csinos kivitelben, hírneves orthodox rabbik által is elismert mű: „Taurász Bész Jákob”. A munka tartalmazza: a hádlókó, cháló, mlichó, nidó, utevilász kélim törvényeit, szabatos magyar nyelvezettel. Nélkülözhetetlen minden zsidó házban”. A könyv legutóbb 2000 körül reprint kiadásban, A zsidó házasélet törvényei címmel jelent meg a Makkabi Kiadói Kft. Budapest gondozásában, Raj Tamás neológ főrabbi előszavával. A CSORNAI VERZIÓ Blasz könyvének újabb kiadásaival párhuzamosan a csornai Machaziké Hádász Egyesület 1920-ban végül megjelentette a kiadványát Budapesten, םינשושב הגוס [Liliomokkal szegélyezve] 10 – Az izraelita házasélet törvényei címmel. Hé ber nyelvű címlapján szerepel: „Szerző: A csornai Machaziké Hádász Egyesület rabbinikus bizottságának tagjaitól”. Ennek én csak a héber címlapját láttam11 , köszönettel tartozom Pataki Máriának, aki betekintést engedett a második, 1923-as kiadás birtokában lévő példányába. Ez „A csornai Machazike Hádász Egyesület kiadványának utánnyomása. Nyomtatott és kiadja: a Balkányi Izr. Hitközség által fenntartott hadiárvaházban elhelyezett hadiárvák felsegélyezése javára az Első Balkányi Könyvnyomda Vállalat.” (Szokatlan, hogy Izraelita hitközségnek nevezik magukat, a szokott Orthodox hitközség megjelölés helyett.) Az előszóban többek között szerepel: „Elkerülhetetlenül szükségesnek tartottuk tehát ezen a csornai Machaziké Hádász valláserősítő egylet rabbinus bizottságának tagjai által szerkesztett művecskét utánnyomatni. Ez a legszükségesebb törvényeket tartalmazza, s ajánljuk azon zsidó nőknek, akik erre súlyt helyeznek, tanulmányozzák át gondosan és türelemmel, hogy vele tisztában legyenek és teljesen sajátukká tegyék.” Valójában azonban a csornaiak által megjelentetett könyv nem más, egység | 2021 JÚNIUS 20
