Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
egység | 2021 JÚNIUS 16 HOHMECOLÓ | KÖZÖSSÉG A Chábád különféle oktatási intézményei Izrael számos pontján megtalálhatóak. Kiemelhetjük közülük az 1912-ben Hevronban alapított, ma Jeruzsálemben működő Torát Emet jesivát, számos kfár chábádi jesivát, vagy a Bét Rivka lányiskolát. A cfáti Ascent Institute (Emelkedés Intézet) angol nyelvű programokkal várja a tanulni vágyókat, a Máchon Álte pedig egyetemista korú lányoknak kínál izgalmas elfoglaltságot. A Sifra és Pua program keretein belül fiatal lányok veszik át a háztartás gondjait frissen szült nőktől. KFÁR CHÁBÁD A Chábád falu nevű települést nem sokkal a modern zsidó állam létrejöttét követően alapította a hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi. 1969-ben jött létre Kiriját Máláchi városában a Náchálát Hár Chábád nevű városrész, egy évtizeddel utána pedig az északi Cfáton a Kirját Chábád negyed. Ezeket a településeket szinte kizárólag lubavicsi hászidok lakják, ennek megfelelően az ő igényeikre szabott infrastruktúra épült ki itt, Kfár Chábádban még a Chábád New York-i főhadiszállásának, a 770 néven ismert épületnek a pontos mása is meg található. Természetesen e közösségek jelentik mind a Chábád ok tató-nevelő tevékenységének, mind pedig a jótékonysági akcióinak csomópontjait. Az Izrael középső részén fekvő Kfár Chábádot kezdetben a holokausztot és a szovjet elnyomást is átélt, oroszországi eredetű zsidók lakták, akik a Rebbe kérésére nemcsak saját életük újjáépítésén fáradoztak, de a kemény fizikai munkán túl közösségi szerepet is vállaltak. A faluban 1956. április 11-én, ijár hónap újholdján, épp azon a napon, amikor a fiatalok a peszáchi szünetet követően visszatértek az oktatási intézményekbe, óriási tragédia történt: az egyiptomi vezetés által kiképzett és felfegyverzett terroristák támadtak a narancsligetekkel körülvett Bét Széfer Lámeláchá iskola esti imát mondó 50 diákjára és tanáraira. A helyszínen vagy később, az elszenvedett sérülések következtében hat fiatal veszítette életét és nagyon sokan megsebesültek. Rájuk a mai napig emlékmű emlékeztet Kfár Chábádban. A merénylet hely-Kfár Chábád FORRÁS: LIVE.STATICFLICKR.COM OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A Torát Emet jesiva Izraelben színén készült fénykép: egy földön fekvő, véráztatta imakönyv és a vérrel borított padló képe a merénylet szörnyűségét szimbolizálta az egész ország számára. A település lakói a Rebbéhez for dultak útmutatásért, és ő nem is késlekedett a válasszal: maradjanak erősek, köteleződjenek el még jobban a tóratanulás és a micvák mellett és, legfőként, építkezzenek, terjeszkedjenek, nyissanak újabb iskolákat. Mélyesszék még mélyebbre a gyökereiket és szolgáljanak az egész izraeli társadalom számára inspirációként és példaként – szólt a Rebbe üzenete. A Rebbe 12 tagú küldöttséget és a hétnapos gyászidőszak, a sivá lejárta után levelet küldött az Izrael földjén élő hászidoknak, Kfár Chábád lakosainak és a Szentföld minden Chábád intézményének: „Erősen remélem, hogy a nyitott szemmel vigyázó és minket isteni gondviseléssel őrző Mindenható segítségével legyőznek minden akadályt... és mind mennyiségben, mind pedig minőségben kiterjesztik a szervezeteiket...” HEVRON 1823-ban a második lubavicsi rebbe, Dovber Schneerson rabbi megvette azt a telket, ahol a hevroni Ávráhám Ávinu zsinagóga áll, és itt alapította meg a város első Chábád zsinagógáját az épület alsó szintjén. Ezt a vásárlást még több más ingatlanvásárlás is követte a Chábád részéről, a hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneerson (1880-1950) például a ma Bét Románóként ismert épületet vette meg, melyben a mai napig jesiva működik. Más, a lubavicsi rebbék által megvásárolt ingatlanok a város arab részében fekszenek, így ma megközelíthetetlenek zsidók számára. A XIX. század elejének oroszországi bevándorlási hulláma hozta magával a hászidok első nagy csoportját. Közülük sokan Hevronban telepedtek le, és a városban volt a palesztinai Chábád-főhadiszállás is. Az első lubavicsi rebbe alapította Kolel Chábád (lásd később) ál tal összegyűjtött pénzt Hevronba
