Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-05-01 / 142. szám

KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2021 MÁJUS 26 MEZUZÁT MINDEN­KINEK! A héber szó egyszerűen ajtófélfát je­lent, mert a mózesi törvény már ősi időben elrendelte: „írjátok azokat házad és kapuid ajtófélfáira!” Ép­pen ezért a dobozban található kis pergamenlapon (héberül kláf ) a leg ­főbb zsidó imádság, a Halljad, Izra­el! első két szakaszát találjuk, kézzel írt, kalligrafikus héber betűkkel. A mezuzát csak képzett szófer, tóra­másoló szakember írhatja, és időről időre ellenőrizni kell a kóserságát, vagyis azt, hogy nem sérült-e meg, nem mosódtak-e el rajta a betűk stb. A héber mezuza szó mozgót, forgót jelent, noha az ajtófélfa ma­napság teljesen mozdulatlan. Csak­hogy az ókorban ez fordítva volt: a merev ajtó egy rúdra volt erősítve, ez volt az ajtófélfa, amely a földbe és a mennyezetbe mélyesztve körben járt, magával hajtva az ajtószárnyat. A dobozt (héberül bájit) mindig a bejárat jobb oldalára, karnyújtásnyi, vagy másképp szemmagasságban szokás elhelyezni. Általában alul és felül egy-egy szöggel erősítik a falba, de lehet ragasztani is. Ilyenkor a csa­ládfő áldást mond, a vallásos zsidók ezt nevezik házszentelésnek. Manapság többnyire csak a be­járat fölött látunk mezuzát, holott a hagyomány előírja, hogy minden olyan helyiség ajtajára kell tenni, ahol étkezni vagy aludni szoktak. (Ezért a zsinagógák ajtaján álta­lában ne keressünk mezuzát!) A mezuza jelentősége, hogy – a ház védelmén túl – az egyiptomi csodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom