Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-05-01 / 142. szám

2021 MÁJUS | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ a legfelsőbb zsidó bíróság tekintélyét tapossa a sárba. A döntést Rabbi Akiva könnyítette meg a számára, aki meglátogatta és a következőt mondta: „Egy tórai idézet­tel (3Mózes 23:4.) tudom alátámasztani Rábán Gámliel igazát – ‚ Ezek az Örökkévaló ünnepei, a szent gyüleke ­zések, melyeket hirdessetek az ő idejükben’. Ha a valódi idejükben tartjátok őket, ha nem, mindenképpen ezek az én ünnepeim!” Rabbi Akiva arra utalt ezzel, hogy a Teremtő a zsidó népre bízta az ünnepek idejének megállapítását. Így tehát, ha az egész Izraelt képviselő szánhedrin megszentelt egy hónapot, akkor azt a dátumot az Örökkévaló is elfogadta. Végül Jehosua rabbi meghajolt a bíróság döntése előtt. Jom kipur után egy nappal – mely a saját számítása sze­rint a valódi Jom kipur lett volna – fogta botját, erszényét és megjelent Rábán Gámliel előtt Jávnéban. Érkeztekor Rábán Gámliel felállt a tiszteletére, megcsókolta hom­lokát és így köszöntötte: „Jöjj békével, mesterem és tanítványom. A mesterem vagy bölcsességed miatt és a tanítványom vagy, mert elfogadtad a döntésemet.” A BÍRÓK ALÁZATA A szánhedrin, vagy akár egy három tagú bét din tagjá­nak lenni nagy megtiszteltetés volt. Első történetünkben megmutattuk, hogy részletes és alapos tudásra volt szük­sége annak, aki ezek tagja volt. Emellett azonban fontos, hogy különleges emberi kvalitásokkal is rendelkezzen az, aki ilyen felelős szerepet tölt be. Az alábbi három történet, mely a Talmud szánhedrin traktátusának 11/a. oldalán olvasható, ezt mutatja be nekünk. A vallási bíróság egy másik, az időszámítással kapcso­latos, fontos feladata a fentiek (az újhold megjelenése) mellett a szökőévek megállapítása volt, amikor egy tel­jes hónappal toldották meg az évet. Manapság ennek is meghatározott rendje van, ám a talmudi időkben minden egyes alkalommal hosszan tanácskoztak a bölcsek arról, hogy mikor jött el egy újabb szökőév ideje. Rábán Gámliel egyszer megpa ran csolta a bölcseknek, hogy másnapra hét erre kijelölt személyt küldjenek hoz­zá, hogy döntsenek e kérdésben. Másnap azonban nyolc rabbit talál a tanácskozásra ki jelölt padlásszobában. „Ki jött ide engedély nélkül?” – tette fel a kér dést. Felállt erre Smuel, a kicsi és így szólt: „Én jöttem fel engedély nél kül, de nem azért, hogy a szökőév ügyében döntsek, hanem azért, hogy a gyakorlati ítélkezés fortélyait ellessem”. Rábán Gámliel erre békülékeny hangot ütött meg: „Ülj csak le, fiam. Méltó vagy rá, hogy az összes szökőévet te állapítsd meg”. A bölcsek azonban tiltakoztak: „Csak az dönthet a szökőévről, akit meghívtak a tanácskozásra!”. Smuel, a kicsi szavai nem győzték meg tehát a rabbikat, pedig igazán érdemes lett volna rá: a Talmud ezután köz­li, hogy valójában nem ő érkezett hívatlanul a tanács­kozásra, hanem egy kollégája. Ő azonban nem akarta, hogy megszégyenüljön az illető, ezért magára vállalta a kellemetlen szerepet. A következő, ehhez hasonló hozzáállást bemutató történet Jehuda rabbi, a fejedelem tanházába kalauzol el minket. A Misna szerkesztője éppen ült és tanított, ami­kor hirtelen fokhagymaszag csapta meg az orrát, amit ő ki nem állhatott. „Aki fokhagymát evett, menjen ki!” – csat­tant fel. Chija rabbi erre felállt, és elhagyta a termet. Az iránta való tiszteletből társai is követték. Másnap Simon, Jehuda rabbi fia összetalálkozott Chija rabbival, és így szólt hozzá: „Te zavartad meg tegnap az apámat?” Mire Chija rabbi a következő választ adta: „Szomorú, hogy megtörténhet ilyesmi zsidók között” – azaz valaki más érkezett fokhagymaszagúan az előadásra, miközben köz­tudott volt, hogy Jehuda rabbi érzékeny volt erre. Chija rabbi azonban nem akarta, hogy valaki megszégyenüljön társai közül. A Talmud felteszi a kérdést: vajon kitől tanulta ezt az önfeláldozó viselkedést Chija rabbi? Bizonyára Meir rab­bitól, akivel a következő történet esett meg. Egyszer egy nő állított be Meir rabbi tanházába, és így szólt: „Rabbi, valaki az itt lévők közül velem hált és ezzel eljegyzett ma­gának!”. A hölgy nem akart szégyenben maradni, ezért azt akarta, hogy az illető vegye el feleségül vagy adjon neki válólevelet. Meir rabbi erre feláll, írt egy válólevelet és átadta a nőnek. Erre ugyanígy tett mindenki más is a tanházban. Válólevelet írtak és átadták neki. Nem derült ki tehát, hogy melyik tanítvány botlott meg és a segítsé­get kérő nő is megoldást talált problémájára. 2021 MÁJUS | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ A Szánhedrin tagjainak sírjai, Jeruzsálem, i.sz. 1. század FORRÁS: CLASSICALMONUMENTS.TUMBLR.COM

Next

/
Oldalképek
Tartalom