Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
egység | 2021 MÁJUS 6 HOHMECOLÓ | KÖZÖSSÉG Ókori bíróság a modern korban: mit csinál egy 21. századi bét din? Olvasóink számára nem ismeretlen, hogy Magyarországon működik bét din, ortodox rabbinikus bíróság, hiszen annak vezetője, Oberlander Báruch rabbi rendszeresen jelenteti meg háláchikus cikkeit lapunk hasábjain. A zsidó joggyakorlat témáját körüljárva arról kérdeztük a rabbit, hogyan működik a gyakorlatban egy vallási bíróság. STEINER ZSÓFIA INTERJÚJA időben a Kazinczy utcai Autonóm Orthodox Hitközség rabbija Hoffman Áron volt, aki több ok miatt ideje nagy részét nem tudta itt tölteni. Nagyon jóban voltunk, és ő volt az, aki elindított engem azon az úton, hogy minél több rabbinikus feladatot vállaljak magamra itt, mert – ahogy mondta – szükség van egy állandóan a városban tartózkodó rabbira. Ezzel párhuzamosan az Izraeli Rabbintáus is megkeresett 1994-ben, mert fontosnak tartották, hogy kapcsolatban álljanak egy itt élő és a nyelvet beszélő ortodox rabbival. – Kezdjük az elején: mi is az a bét din? – A bét din a zsidó bíróság, amihez rituális kérdésekben és vitás kérdésekben lehet fordulni. Vagyis, ha valamiről meg akarom tudni, hogy engedélyezett-e háláchikusan vagy sem vagy vitás ügyem van egy másik zsidóval, akkor fordulhatok a bét din hez. A tagjai olyan rabbik, akik vagy arra vannak felavatva, hogy rituális kérdésekre válaszoljanak (szmichá ) vagy még ezen felül pénzügyi kérdésekben is dönthetnek. Mai értelmezés szerint, aki a rituális kérdésekre válaszol, az ráv vagy rabbi, aki a pénzügyiekre is, az a dáján . Régen ő inkább a rabbi he lyettesének számított. – Akkor nem bármelyik rabbi lehet bét din tag? – Nem, nem minden rabbi dolgozhat bét din ben, ehhez na gyon elmélyült tudásra van szükség. Ahhoz, hogy valaki rabbi legyen, meg kell szereznie egy bizonyos háláchikus tudásmennyiséget, amiből le kell vizsgáznia, aztán megkapja a szmich át. Van rabbi, aki ezután főleg a közösség vezetésével foglalkozik, programokat szervez, forrást gyűjt, közösséget épít stb. Ő a már megszerzett tudására épít, amikor előadásokat, drósékat tart vagy a mindennapi rutinkérdéseket megválaszolja. A bonyolultabb, mélyebb kérdésekkel maga is más rabbikhoz fordul, mert azok megoldása nem az ő kompetenciája. Az a rabbi, aki bét dinbe megy dolgozni, folyamatosan bővíti a tudását, hogy nehezebb kérdésekben is állást tudjon foglalni. Benne kell lennie a rabbinikus vérkeringésben, hogy ismerje az új kérdéseket és a háláchikus irányzatokat, melyek az új kérdések kapcsán alakulnak. Figyelemmel kíséri a rabbinikus folyóiratokat, internetes fórumokat és részt is vesz a témák kidolgozásában, mint pl. most a Covid-járvánnyal kapcsolatban felmerülő kérdések. Egy ilyen rabbi az „általános” háláchikus műveltsége mellett nagyon sokszor szakosodik is egy területre és más rabbik hozzá fognak fordulni ennek kapcsán. Pl. lehet valaki a kóser élelmiszergyártásban az adalékanyagok, az üzleti kamat témájának (ribit ) vagy másnak a szakértője. – Önből hogy lett „bét din rabbi”? – A munkám akkor kezdődött, ami kor feleségemmel 1989 augusztu sá ban Budapestre költöztünk. Abban az OBERLANDER BÁRUCH • SZÜLETETT: 1965 • FOGLALKOZÁSA: rabbi, a magyarországi Chábád mozgalom vezetője, a Budapesti Ortodox Rabbinátus feje • CSALÁD: Házas, hét gyermek édesapja, hat unoka nagyapja. NÉVJEGY
