Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2021 MÁJUS 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! Ahhoz, hogy egyetlen lépést megtegyünk, a testünkben izmok, inak, csontok, ízületek tömege mozdul meg és információk hada száguld keresztül az idegrendszerünkön annak érdekében, hogy a lépés úgy és akkor történjen meg, ahogy és amikor szükséges. Ha a folyamat valamelyik szereplője nem kapcsol be időben, könnyen hatalmas esés lehet a mozdulat vége. Minden porcikánknak megvan a maga nélkülözhetetlen szerepe a testünk működésében, azonban, ha valamelyik megsérül, a többi izomnak, idegnek, ízületnek kell átvennie a szerepét, hogy tehermentesítse a sérült testrészt. A testünk mindig arra törekszik, hogy hatékonyan végezze a munkáját, és ha felborul benne az összhang, az előbb-utóbb komoly problémákhoz vezet – fájdalomhoz, betegséghez, kimerültséghez, mentális problémákhoz. Éppen ezért a testünk mindig arra törekszik, hogy az ilyen bajokat elkerülje, ha pedig fellépnek, mihamarabb feloldja. Egy társadalom olyan, mint egy élő szervezet: milliónyi különböző funkciójú részből tevődik össze, amelyeknek mind el kell látniuk a dolgukat ahhoz, hogy a „test” működni tudjon. Sérülések, hibák azonban mindig előfordulnak: ha valaki kiesik a szerepéből, másoknak kell a helyére lépni, a saját dolguk mellett helyettesítve társukat. Ha valahol „kórokozó” kerül a szervezetbe, vita támad az emberek között például, akkor azt nem csak azért kell megoldani, hogy a feleknek jobb legyen, hanem az egész társadalom érdeke ezt kívánja. Ha ez nem történik meg, akkor a viták elmérgesednek, és ennek a fájdalma előbb-utóbb az egész népben szétterjed. Ahogy a testnek megvannak a maga védekezőmechanizmusai, ugyanúgy a társadalomnak is fel kell állítania olyan szervezeteket, melyek a közösség egészségét védik: olyanokat, akik megfogalmazzák a szabályokat és olyanokat, akik számonkérik, betartatják azokat. A zsidó nép talán legnagyobb különlegessége, hogy vele egykorú a részben ma is működő bírósági rendszere, mely biztosítja, hogy a zsidó nép, mint egy test, meg tudja gyógyítani önmagát. Amikor zsidó jogról beszélünk, nem egy rég elfeledett, ókori vagy középkori intézményre gondolunk, hanem egy ma is működő, aktív és a vallásos zsidók életét alapjaiban meghatározó rendszerről. Egy rendszerről, ami olyan modernnek tűnő alapelveken nyugszik, mint az ártatlanság vélelme vagy az arányosság elve. A zsidó bíróságok lehetőséget adnak arra, hogy a Tóra szellemében oldjuk meg problémáinkat, hiszen a céljuk nem a büntetés vagy a retorzió, hanem a békés együttélés feltételeinek megteremtése. Az, hogy a rabbinikus bíróságok ma is betöltik szerepüket, talán a legjobb bizonyítéka annak, hogy a zsidó nép valódi, élő, létező dolog, nem pedig egy elvont eszme vagy ködös utópia. Steiner Zsófia főszerkesztő
