Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 25 KÖZÖSSÉG | KILE Peszáchról és jelentkezni lehetett a maceszcsomagokra. Az első órákban jelentkezett majdnem ezer ember, és a továbbiakban is meredeken emelkedett az igénylők száma. – Honnan érkeztek a smure-maceszek? Miként sikerült időben beszerezni a közel 5000 csomag smure és gépi maceszt? – Ha az ember maceszt szeretne rendelni a világ bármely pontjáról, akkor az igényét decemberben kell leadnia, január-februárban már nem nagyon fogadnak megrendelést. Mi viszont február közepén-végén gondoltuk ki ezt az akciót. Egy itt élő ismerősöm, akinek jó kapcsolatai vannak Izraelben (rendszeresen szállít a kóser boltba és Kelet-Európába is kóser árut) segített rendelni smure-maceszt és gépi maceszt is. A Zsilip elé megérkezett egy óriási konténer, tele macesszal – fél napig csak pakoltuk ki belőle a dobozokat. – Hogy zajlott az átadás-átvétel? – A járványhelyzet miatt úgy gondoltuk, hogy legalább tíz helyet kijelölünk Budapesten, ahova el lehet menni a csomagokért. A peszah.hu oldalon lehetett jelezni, ha valaki karanténban van vagy idős ember: oda ingyen kiszállítottuk a maceszt. Hatalmas köszönet illeti a CEDEK Szeretetszolgálat vezetőjét, Szilágyi Nórit, aki megszervezte azokat az önkénteseket, akik sokszor tízhúsz-harminc embernek is kivitték a maceszt egy nap alatt. Összesen közel ezer embernek vitték házhoz. Hozzánk a Zsilipbe, de a többi helyre is általában kétféle ember jött: olyanok, akikkel van kapcsolatunk, a barátunk, jól ismerjük egymást és olyanok, akik ott laknak a környéken, de korábban még nem jártak nálunk. Itt Újlipótvárosban rengeteg olyan zsidó van, akiket nem ismertem előtte, és most a macesz miatt találkoztunk először. Remélem, hogy ezek a kapcsolatok folytatódnak majd. Ezért volt fontos nekünk, a rabbiknak minden helyen, Óbudán, Újbudán, a Várban, Miskolc, Debrecen, hogy nem egy titkár volt ott, hanem, mi, a rabbik adtuk át a maceszt. Könnyebb volt így a kapcsolatteremtés. – Volt-e olyan érdekes történet, ami a csomagok átvételéhez kapcsolódik úgy, hogy olyan emberekkel is találkozott, megismerkedett, akikről eddig nem is tudták, hogy zsidók vagy érdeklődnek a Chábád iránt? – Rengeteg történetem van ezzel kapcsolatban, egész nap tudnám őket mesélni és ahogy hallottam, minden rabbinak van ilyen története a macesz-projektről. Találkoztam olyanokkal, akik nagyon boldogok voltak, hogy van egy ilyen lehetőség és elmesélték, hogy utoljára gyerekkorukban, hatvan évvel ezelőtt láttak smure-maceszt, akkor még volt magyar gyártású is. Ez nagyon megható és különleges volt. Van még egy nagyon szép történe tem: amikor én elkezdtem itt Új lipótvárosban zsidókat keresni, ak kor minden pénteken vittünk barcheszt és gyertyát olyan zsidóknak, akikkel már volt kapcsolatunk. Egy ilyen beszélgetéskor mondta egy férfi, hogy a házban van egy zsidó család. Felmentem, kopogtattam, a hölgy, ahogy meglátott engem (juj, egy rabbi, hászid, Chábád), azonnal becsukta az ajtót. Rosszul éreztem magam, ilyennel még nem találkoztam. Még egyszer kopogtam, a hölgy kiabált, de azért én elmondtam neki, hogy milyen programokat csinálunk. Végül kicsit beszélgettünk, ő mondta a magáét, én próbáltam elmondani a jó dolgokat. Megadtam neki a telefonszámomat, ha bármikor szükség lenne rám, hívjon nyugodtan. Én minden zsidót szeretek Magyarországon. Ez kb. három évvel ezelőtt volt, teljesen elfelejtettem ezt az esetet. Most Peszách előtt felhívott ez a hölgy: emlékszel rám? Beszéltünk pár évvel ezelőtt. – Igen, miben tudok segíteni? – kérdeztem. Nagy problémájuk van, a járvány miatt nem tudtak maceszhoz jutni. Nincs semmi baj – mondtam, jöjjenek a Zsilipbe, adok nekik maceszt. Karanténban vagyunk – mondta –, nem mehetünk sehova. Semmi baj, én megyek akkor hozzátok, de most kinyitod az ajtót, nem úgy, mint a múltkor. Vittem nekik a maceszt, hágádát, már nyitott ajtóval várt és nagyon örült. Ez egy nagyon jó példa arra, hogy egyszer csak beérik a munkánk és ilyen jó visszajelzéseket is kapunk.
