Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT cselekedetek, ő pedig azt vállalta magára, hogy nem-zsidóként fog cselekedni8 . A házasság és a válás érvényességében azonban a származás számít. Ezt látjuk abban is, hogy ha egy kitért zsidót sikerül rávenni, hogy adjon get et, zsidó válólevelet a hitéhez hűséges feleségének, abba semmiképpen nem írjuk be azt a nem-zsidó nevet, amit kitérésekor kapott9 , nehogy úgy tűnjön, mint ha elismernénk a kitérését. Ez annak ellenére így van, hogy amúgy még az összes becenevét is megemlítjük a get ben az embernek 10 . Az, hogy a kitérő zsidónak számít-e, számos gyakorlati helyzetben döntő fontosságú kérdés. Így például, amíg nem tér meg, nem számítható be a minjen be 11 és nem ÉRVÉNYES-E A KITÉRT ZSIDÓ ELJEGYZÉSE? Létezik egy olyan vélemény1 misze rint a hitehagyott ember nem-zsidónak számít minden szempontból, és ha eljegyez egy lányt zsidó egyházi szertartással, akkor az az eljegyzése nem lesz érvényes, ugyanúgy, mintha nem-zsidó tette volna. Azonban – ahogy a Sulchán áruch ban 2 látjuk – nem ez az elfogadott vélemény: „Ha egy kitért zsidó eljegyzett valakit, akkor az teljes eljegyzésnek számít, ami után get et, zsidó válólevelet kell adni. Még a gyereke is, aki azután született, hogy kitért, ha eljegyzett egy zsidó nőt, az az eljegyzés is érvényes, ha az anyja zsidó volt, akár kitért, akár nem”. Ehhez hozzáteszi a RöMÁ3 , hogy „még akkor is ér vényes az eljegyzés, ha az anya egy kitért zsidó nő és az apa nem zsidó”. Ez több nemzedéken keresztül is igaz: ha anyai ágon zsidó valaki, akkor zsidónak számít még akkor is, ha sok generáción át hitehagyottak voltak is a felmenői 4. A SZÁRMAZÁS MEGMARAD A Sulchán áruch különbséget tesz a származási státusz és aközött, hogy a micvák szempontjából milyen a státusza valakinek. Például nem lehet sakter5 , nem írhat get et 6 vagy tfilint7 , aki kitért, mert ezek lehet zsidó temetőben eltemetni, kivéve talán egy teljesen elkülönített részen12 . Ugyancsak kérdés, hogy a hitehagyottért imádkozhatnak-e a szerettei: ugyanis bár a zsidó nevét említve lehet pl. misebérách ot mon dani érte, de magának az áldásnak a kapcsán meg kell vizsgálni, hogy miért áldjuk őt meg. Vigyázni kell ugyanis, nehogy úgy tűnjön, elfogadjuk a kitérését, mintha„kóser pecsétet” kapna ezáltal13 . A legismer tebb említése a kitérteknek talán a Kol nidré ima kezdetén található, ahol „megengedjük, hogy az ávárjá nim (vétkezők, hitehagyottak) ve lünk imádkozzanak”14 . Arról, hogy ezt valóban azt jelenti-e, hogy ekkor be számíthatjuk őket a minjenbe, nem ta láltam most forrást. A háláchikus Egy magyar zsidó kitérő, akiről törvény született a Sulchán áruch ban A történelem során időről időre voltak olyan korszakok – jellemzően nagy veszély esetén –, amikor tömegesen tértek ki zsidók a vallásukból. Ilyen volt például Spanyolországban az inkvizíció idején. Bár ez nem volt egy általános dolog, mindig adódott egy-egy ember, aki elhagyta ősei hitét. A háláchának így állást kellett foglalnia arról, hogyan kell viszonyulni a kitérőkhöz kitérésük alatt vagy visszatérésük után, zsidóknak számítanak-e. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA HÍRES BETÉRŐK ONKELOSZ, AKITÕL MINDEN HÉTEN OLVASUNK A polgári időszámítás szerinti második század elején élt a római születésű, gazdag Onkelosz, Hadriánusz császár unokaöccse. Pénzt és hatalmat megvetve ő inkább a zsidóságot választotta, betért, és híres tudós lett. Az ő nevéhez fűződik a Tóra öt könyvének arámi nyelvű magyarázó fordítása ( Tárgum Onkelosz ). Ebben az időszakban a zsidók közt a beszélt nyelv az arámi volt, a hébert csak rituális nyelvként használták, így vált szükségessé egy széles körben érthető fordítás elkészítése. A hetiszakasz hagyományos tanulási módszere azóta a „snájim mikrá veechád tárgum ” – kétszer az eredeti tórai szöveg és egyszer az Onkelosz-féle fordítás elolvasása. Azt mondják, hogy minden héten így kell elolvasni a következő szombaton elolvasandó szakaszt, hogy felkészüljünk a szombatra. Buda ábrázolása a Nürnbergi krónikában, 1493
