Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-03-01 / 128. szám
egység | 2020 MÁRCIUS 6 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM nyelv is folyamatosan változott és gazdagodott, ahogy a nem zsidó társadalom is átvett számos kifejezést a különböző zsidó nyelvekből. A saját, a külvilág számára kevéssé vagy egyáltalán nem érthető nyelv a zsidó közösségek identitásának és belső kohéziójának egyik legfontosabb eleme volt. Ez az emancipáció korában kezdett megkopni, esetleg eltűnni. Napjainkban az újjászületett, modern héber nyelv az, mely számos Izraelbe vándorolt közösségben háttérbe szorította, vagy tel jesen átvette a különböző zsidó nyelvek szerepét. JIDDIS – NAPJAINK LEGNAGYOBB ZSIDÓ NYELVE Manapság a legfontosabb zsidó nyelv a jiddis, hiszen ez az egyetlen, mely még jelentős számú anyanyelvi használóval bír, és csak erről lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy biztosított a hosszú távú továbbélése. A jiddis a IX. században, a Németország nyugati és Franciaország északi részén élő zsidó közösségekben fejlődött ki, alapját a helyi német nyelvjárás adta, mely számos héber, arámi, latin és a későbbiekben szláv szóval bővült. Lejegyzéséhez a héber betűket használják. Az első írott jiddis nyelvemléket az 1272es wormsi máchzorban találjuk: „אגְֿרַטְ תֿסֶנֶכְּהַ תֿיבֵּ ןיאִ רוזֹחֲמַ שידִּ ריוַ שְ אגְֿטַבְּ םיאִ קטַ טוּג ” – „Jó napja legyen annak, aki ezt az imakönyvet a zsinagógába viszi.” Az évszázadok során kialakult változatok közül a legfontosabb a nyugati és a keleti jiddis. Előbbire a német, utóbbira a szláv nyelvek voltak leginkább hatással a szókészlet, a nyelvtan és a kiejtés tekintetében egyaránt. Ezért egyes nyelvészek szerint a keleti jiddist inkább a szláv nyelvcsaládba kell sorolni, és nem a germán nyelvek közé. A hászkálá, a zsidó felvilágosodás eszméje, illetve az asszimiláció lehetősége elsősorban a nyugateurópai zsidóságot érintette, és a jiddis és a német nyelv hasonlósága miatt a nyugati jiddis már a XVIII. században hanyatlásnak indult, és mára szinte teljesen eltűnt. A keleti jiddis azonban – elsősorban a keleteurópai hászid mozgalomnak köszönhetően – továbbra is széles körben ismert és beszélt, leginkább Izraelben és az Egyesült Államokban, MITÕL ZSIDÓ EGY NYELV? Először is érdemes meghatározni, hogy mit értünk a „zsidó nyelv” kifejezés alatt. Csupán azért, mert egy bizonyos zsidó közösség elkezdte a lakóhelyén elterjedt nyelvet használni, még nem mondhatjuk, hogy az saját, zsidó nyelvvé vált volna. Fontos kritérium, hogy az adott nyelvet, nyelvjárást vagy dialektust kizárólag a zsidó közösség használja, s ez legyen az egyik olyan jellegzetesség, mely megkülönbözteti őket a külvilágtól. A száműzetés országaiban vándorló zsidók természetesen megőrizték a héber nyelvet – igaz, csak mint az ima, a tanulás és a közösségi élet dokumentálásának eszközét. A körülöttük élő népekkel való érintkezés érdekében elsajátították azok nyelvét is, és ezt a közösségen belüli kommunikáció során sajátosan ötvözték a héberrel és más, vándorlásuk korábbi szakaszaiban használt nyelvekkel. Az évezredeken át tartó migráció során az egyes közösségek újabb és újabb földrajzi területekre jutottak el, újabb és újabb kultúrákkal kerültek kapcsolatba, így az általuk használt Babilon után – milyen nyelvet beszéltek a világ zsidói? A héber nyelv szentségét és elsőségét senki sem kérdőjelezi meg a zsidó világban, hiszen ez a világ teremtésének eszköze és e nyelven szólt az Örökkévaló Mózeshez és a prófétákhoz, ám Izrael hosszú történelme során számos egyéb nyelv is meghonosodott az elszórtan élő zsidó közösségek közt. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA
