Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-03-01 / 128. szám
SMÚZ | HÍREK egység | 2020 MÁRCIUS 4 FORRÁS: ZSIDO.COM/HIREK KÁRPÁTALJAI HITKÖZSÉGI VEZETŐ KAPTA A SCHEIBER SÁNDOR-DÍJAT PÁRIZSBAN MUTATTÁK BE AZ EURÓPAI ANTISZEMITIZMUS-KUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEIT A LUBAVICSI REBBÉRŐL NEVEZTEK EL KÖZTERET RIO DE JANEIRÓBAN A kontinens zsidóságát fenyegető fizikai veszélyeztetettség és a zsidó identitás megerősítésének jegyében zajlott az Európai Zsidó Szövetség (EJA) 2020. évi konferenciája. A február 2425én, Párizsban tartott rendezvényt a francia zsidó hitközZsidó és nem zsidó vezetők részvételével tartottak február 19én Rio de Janeiróban ünnepséget Menáchem Mendel Schneerson rabbi emlé kére. A Rebbéről a város Leblon nevű negyedében neveztek el közteret. 1987ben itt hozták létre a város első Chábádközpontját. „Ez a tér megörökíti annak a férfinak az emlékét, aki kiváló tanításokat hagyott hátra az egész emberiség számára” – mondta Sylvia Jane Crivella, az Izrael barát Marcelo Crivella polgármester felesége. Osias Wurman, Izrael tiszteletbeli konzulja szemé lyes történetet osztotta meg a sajtóval az esemény után. „Amikor a szüleim elmenekültek szülőhazájukból [...], és Rióba jöttek az 1930as években, a közterek padjaira olyan üzenetek voltak írva, hogy »tilos kutyáknak és zsidóknak«. Nyolcvan évvel később itt vagyunk, Rio egyik legszebb helyének közterén, hogy az előző generáció egyik legnagyszerűbb zsidó vezetőjéről elnevezett teret avassuk fel.” séggel és az Európai Tett és Védelem Liga (APL) együttműködésben szervezte a Szövetség. A zsidó hitközségek képviselői mellett számos európai politikus is részt vett a találkozón. Köves Slomó, az APL alapítója úgy fogalmazott, hogy látva az európai antiszemitizmus növekvő tendenciáit, „a vallásos zsidóságnak is ki kell vennie a részét az antiszemitizmus elleni küzdelemből, méghozzá a legprofesszionálisabb módon”. A kutatás szerint az európai válaszadók 17%a úgy gondolja, hogy a zsidók soha nem képesek integrálódni a társadalomba. A zsidók túl nagy befolyását az országra átlagosan 15%uk gondolja és 21%a véli azt, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról. A teljes kutatást júniusban publikálják. MACESZHIÁNYT OKOZHAT A KORONAVÍRUS Lebovics Ábrahám, a munkácsi zsidó vallási közösség el nöke kapta idén a Scheiber Sándordíjat március 4én Budapesten. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) néhai vezetőjének emlékére alapított elismerést Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át. Az államtitkár megköszönte, hogy Lebovics Ábrahám 1996 óta képviseli a zsidó felekezet munkácsi és kárpátaljai törekvéseit, egyúttal példamutatónak nevezte azt a szociális munkát, amellyel a kitüntetett a szegények, rászorulók megsegítését szolgálja nap mint nap. Lebovics Ábrahám 1994ben megkezdett tevékenysége alatt az állam négy zsinagógát adott vissza a sokat szenvedett közösségnek, ma Munkácson is ismét működik a zsinagóga, illetve zsidó temető és a mártírhalált halt áldozatoknak emlékművet állítottak. Sok izraeli használja ki minden évben a Peszách ünnepén kiadott iskolai szünidőt, szabadnapokat, és külföldre utaznak: mintegy félmillió ember kel útra ilyenkor. Idén azonban a koronavírus miatt nagyon sokan lemondanak az utazásról, velük azonban nem számolt az élelmiszerpiac a Peszáchra kóser termékek rendelésekor. Ráadásul az ünnep előtt jelentősen megnő a kereslet a különféle háztartási cikkek iránt is, melyek többségét eddig Kínából szerezték be. Az új helyzetre való tekintettel idén Törökországból próbálják megrendelni a szükséges termékeket, ahol azonban 20%kal magasabb az árszínvonal, noha a szállítási költségek alacsonyabbak. Az izraeli maceszgyárakban is megpróbálnak felkészülni az új helyzetre, és növelik a termelést, nehogy kovásztalan kenyér nélkül maradjon valaki a zsidó államban.
