Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 FEBRUÁR 16 AZ ÚJ BUDAPESTI MIKVE HÁLÁCHIKUS KÜLÖNLEGESSÉGEI MIKVÉK A FÕVÁROSBAN ZSIDÓ NÕK SZÁMÁRA 9. rész Újra felvesszük a fonalat a Kazinczy utcai új női mikve építésének történetében. A sorozat következő részeiben a mikve felépítésének háláchikus vonatkozásait vizsgáljuk, amelyek az építése kapcsán felmerültek – amivel egyben egy 15 éve halogatott szülői kérésnek teszünk eleget. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA Áldott emlékű édesapám, amikor 2003–2004-ben az új mikve tervein, majd a felépítésén dolgoztam, sokszor kért, hogy írjam össze ennek a mikvének a háláchikus különlegességeit. Arra hivatkozott, hogy a rabbinikus irodalomban számos írást találunk, amiben a rabbik az utókor számára megörökítették az általuk építtetett mikvék részleteit1 . Akkoriban nem jutottam hozzá, hogy alaposan elkészítsem ezeket a feljegyzéseket, és sokáig adós voltam ezzel a munkával. Végül tavaly nyáron összeállítottam erről egy nagy tanulmányt, ami New Yorkban egy rabbinikus folyóiratban jelent meg 2. A sorozat most következő része ennek a tanulmánynak a rövidített verziója. A cikksorozat következő részeivel most már kétszeresen is teljesítem áldott emlékű édesapám kérését, hiszen már magyarul is olvashatóak lesznek a mikve szerkezeti különlegességei. A mikve építése kapcsán felmerült háláchikus kérdéseket három csoportba osztva fogjuk vizsgálni. Ebben a számban áttekintjük magának a mikvének a szerkezeti felépítését, majd a kútvíz szállításának a problematikáját, végül pedig arról ejtünk szót, miért kellett a kutat „kóserolni” használat előtt. A MÁJIM SÖUVIM, A MERÍTETT VÍZ TILALMA A Tórában 3 az áll: „Azonban a forrás és a kút, amelyben víz gyűl össze, tiszta lesz ...”, ebből a versből „azt is ta nulhatjuk, hogy tiszta lesz, az, aki megmerítkezik benne, hogy megszabaduljon tisztátalanságától”4 , vagyis hogy a forrás- és az összegyűjtött víz használható rituális megtisztulásra. Ám a kettő között nagy a különbség – a Midrás Torát kohánim 5 rá is kérdez, hogy melyik fajta víz hez ragaszkodik a Tóra, hiszen a forrás természetesen gyűlik, emberi kéz nem segíti, az összegyűjtött víz pedig emberkéz eredménye. A válasz az, hogy ez utóbbinak is csak részben szabad emberi kéz által összegyűlnie, vagyis az ember áshatja pl. a gödröt hozzá, de a víznek magától kell összegyűlnie benne. Az olyan víz, ami teljesen emberkéz eredményeként van valahol (májim söuvim , merített víz) – pl. valaki vödörrel hordta a gödörbe –, nem kóser rituális megtisztuláshoz. Ebbe a kategóriába esik a csapvíz is6 , amit ebben az értelemben használok a cikkben. A Sulchán áruch szerint 7 , ha a mikvében minimálisan előírt vízmennyiség (40 szöá = kb. 1 000 liter) 8 nagyobb része merített víz, akkor nem alkalmas megmerülésre egység | 2020 FEBRUÁR 16
